A professzor egyetért Domokos azon kijelentésével, amely szerint a jövő évi minimálbér, illetve garantált bérminimum emelés fedezetét a magyar kisvállalkozások egy része képtelen lesz kitermelni, s tönkremehet. Ezek a cégek ugyanis alacsony termelékenységgel dolgoznak. Fontos lenne, hogy a kormány támogatásával komplett termelési láncok jöjjenek létre a hazai kisvállalkozások jobbik feléből, de ennek jeleit sajnos nem nagyon látni. Pedig ezekből a korszerű cégekből nőhetnének ki a jól teljesítő nagyvállalkozások. Nálunk ezzel szemben a központi hatalom dönti el, kik alkossák a nemzeti tőkésosztályt, pedig ezt a piacra kellene bízni. Ez lehetne ugyanis a tartós növekedés záloga, hiszen így olyan cégek „vinnék a prímet”, amelyek hozzászoktak ahhoz, hogy saját erejükből, külső segítség nélkül kell életben maradni és fejlődni.
– Akár meg is valósulhat a miniszter úr elképzelése, de egyáltalán nem biztos, hogy az hosszabb távon is jó lesz a magyar gazdaságnak – reagált Mellár Tamás a gazdasági miniszternek a Világgazdaság című lapban mondott szavaira, amelyek szerint 4,1 százalékos gazdasági bővüléssel számolnak jövőre. – Meggyőződésem ugyanis, hogy – amint mondtam –, ennél sokkal gyengébb növekedési potenciállal rendelkezik az ország. Az persze elképzelhető, hogy az uniós pénzek erőltetett kifizetésével, illetve az állami tartalékok felhasználásával elérhető a négy százalék körüli bővülés, de ez mesterségesen felpumpált növekedést jelentene. Hiszen ezen fejlesztések jó része nem termelő, nem szervesül a gazdaságba, s a hozzájuk kapcsolódó kiadások a jövőbeli növekedést lassíthatják. Vagyis átmeneti gyorsulás elképzelhető, ami nem lehet tartós, mert szó sincs a hosszú távú előrelépést biztosító innovatív fejlesztésről. Hasonlóképpen erőltetett növekedést láthattunk a Gyurcsány-kormány idején is, aminek későbbi hatását mindannyian megszenvedtük.
