Két malomban őrölne Mészáros és Csányi

Segít-e a kormány a csődbe jutott Sikér Zrt. hoppon maradt termelőin? Kevés a remény, hogy megkapják a pénzüket.

Amennyiben nem segít a kormány az ország egyik legnagyobb malomipari vállalata, a Sikér Zrt. csődje kapcsán valószínűleg milliárdokat veszítő termelőkön, hasonlóan tragikus helyzet állhat elő, mint a Hajdú-Bét baromfi-feldolgozó hajdani felszámolása nyomán. Míg azonban a Hajdú-Bét baromfis károsultjainak – nyilvánvalóan politikai alapon – több mint tíz év múlva fizetett valamennyi kártalanítást az Orbán-kormány, addig a Sikér termelőinek megsegítéséről még csak szó sincsen. Pedig lapunk információi szerint több mint kétszáz ember pénze ragadt benn: esetenként több tíz millió forinttal tartozik a felszámolás alatt lévő cég, de akad olyan beszállító is, akinél ez eléri a százmillió forintos nagyságrendet. A Sikér kötelezettségállománya 2015-ben 7,9 milliárd forintra rúgott. Miközben a tatabányai székhelyű cég termelői futnak a pénzük után, addig a Sikér vagyonára már szemet vetettek a kormány közeléből is. Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor OTP-vezér „körei” versengenek a lehetőségért. A miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc a Felcsút-közeli bicskei malomra hajt – értesülésünk szerint már el is kezdte a bankokkal való egyeztetést –, Csányi Sándor pedig a szekszárdi malmot szeretné megszerezni.

A bukás egyébként viszonylag rövid idő alatt következett be: a Sikér 2014-ben még tízmilliárdos forgalmat bonyolított le, ám a vállalatot súlyosan érintette a Széchenyi Bank bedőlése, valamint egy több száz milliós versenyhivatali bírság is, így ez év elején a vezetők csődeljárást kértek.

Miután nem sikerült megegyezniük a hitelezőkkel, a cég a közelmúltban felszámolás alá került, a társaság minden ingó és ingatlan vagyonát zálogjog terheli. Ez elsősorban a ki nem fizetett termelőknek és a cég mintegy száz munkavállalójának okoz gondot, hiszen ők még csak nem is reménykedhetnek, hogy hozzájutnak a követelésükhöz. A hitelezők kielégítésének sorrendjét ugyanis a csődtörvény úgy szabályozza, hogy az első helyen a zálogjogosultak által bejelentett követeléseket kell a befolyt bevételből teljesíteni. A társaságnak semmilyen szabad eszköze nincs, a munkavállalók elmaradt bérének egy részét is csak a Bérgarancia Alap által nyújtott állami támogatással lehetne kifizetni. Jelen helyzetben igencsak kétséges, hogy ez megtörténik. Ugyanakkor a banki hitelezőkkel könnyebben kiegyezhetnek a cég ingó és ingatlan vagyonát (például a fent említett két malmot, illetve a nagykátai tárházat) megszerezni kívánó vevők, akik fizetségként felajánlhatják a banki kölcsön kiegyenlítését. Azt csak ők tudják majd, hogy milyen diszkontáron alkudnak meg.

A malmok új tulajdonosait a háttérben már ki is választhatták, legalábbis erre utal az, hogy a felszámolás alatt lévő Sikér Zrt.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány. A miniszterelnök által jegyzett rendelet szerint az ilyen cég adósságainak rendezéséhez, hitelezőivel való megegyezéséhez és reorganizációjához nemzetgazdasági vagy kiemelt közérdek fűződik. Ezért ezeknél az is fontos, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb és átláthatóbb módon, valamint egységesített eljárásrend szerint történjék, ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség nem szüntethető meg. A „kiválasztottak” malomhoz jutását – a kormányzati sietség ellenére – azért még hátráltatja, hogy a felszámoló által az ingó és ingatlan vagyonra kezdeményezett szakértői értékbecslés lapunk információi szerint nem fejeződött be. Erre azért van szükség, mert minden vagyoni eszközt a szakértői értékbecslésben foglalt irányáron, nyilvánosan hirdet meg a felszámoló az elektronikus értékesítési rendszeren keresztül. Az ajánlatokat tehát nem a felszámolónak kell majd benyújtani. Várday Zsuzsanna felszámoló közölte, a Sikér Zrt.-nek nemcsak minden vagyonát, de a követeléseit is banki zálogjog terheli. A négy zálogjogosult hitelező követelésének összege kétmilliárd forint.