Novemberben az előző két hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek az amerikai fogyasztói árak. Az áremelkedés mértéke lassult, októberben 0,4 százalékos volt a havi növekedés. A novemberi 0,2 százalékos havi áremelkedés három hónapja a legalacsonyabb mértékű volt az Egyesült Államokban.
A fogyasztói árak éves emelkedése, az infláció viszont 1,7 százalék volt novemberben, 2014 októbere óta a legnagyobb mértékű. Az előző havi, októberi éves áremelkedés 1,6 százalék volt.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül kalkulált maginfláció 0,2 százalék volt havi bázison novemberben az előző havi 0,1 százalék után. Az energiaárak novemberben 1,2 százalékkal, az előző hónapban 3,5 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerárak az ötödik egymást követő hónapja nem változtak. Az éves maginfláció novemberben az előző havival megegyező 2,1 százalék lett, írja az MTI.
Az infláció növekedésének az egyik oka, hogy folyamatosan nő az Egyesült Államokban a foglalkoztatottság. Novemberben a 4,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, amely 2007 augusztusa óta a legalacsonyabb érték, vagyis az amerikai gazdaság ezen a téren is visszaállt a válság előtti időszak mértékére. A másik ok pedig az, hogy a lakáscélú kiadások jelentősen megnőttek.
A jegybank szerepét betöltő Fed inflációs célja egyébként 2 százalék, azt várják, hogy decemberre tovább nőhet ez a szám. A jövő évre pedig meredekebb emelkedést jósolnak. Ennek egyik oka, hogy Donald Trump megválasztott elnök további munkahelyteremtést és infrastrukturális kiadásokat ígért, de az is árnövekedéshez vezethet, hogy az adókat is megvágná – ahogy a republikánus elnökök általában.
A Fed erre reagálva is döntött úgy szerdán, hogy 25 bázisponttal az eddigi 0,5 százalékról 0,75 százalékra emeli az alapkamatot. Egyrészről bíznak a gazdaságban, másrészről az OPEC-országok megállapodtak a kőolaj-kitermelés csökkentéséről, ez pedig árnövekedést eredményez. Nemcsak a lakossági üzemanyagárak, de az ipari termelők kiadásai is nőhetnek.
A jegybank több mint 9 év után először tavaly decemberben emelt kamatot. A 2008-as válság után gazdaságélénkítési céllal tartották alacsonyan a kamatot, ezzel pörgették fel az inflációt, ösztönözték a befektetési kedvet.
Magyarország számára ez azért nem annyira jó hír, mert a dollár erősödése, ha nem is a hét közbeni ütemben, de tovább folytatódhat. A kötvénypiacon ez már fel is dobta az amerikai papírok árát, ami így biztos befektetés. Tehát a kisebb gazdaságoknak – ez volna a magyar – nagyobb kamatot kell kínálniuk, hogy versenyezhessenek az Egyesült Államokkal.
A Magyar Nemzeti Bank 2018 végére számolt az alapkamat 0,9 százalékig emelésével. A Fed döntése ezt felgyorsíthatja: két év múlva 1 százaléknál magasabb kamat valószínű.
