A legújabb gazdaságfejlesztési pályázatok alapján megállapítható, hogy a jövő évtől az európai uniós felhívások kilencven százaléka hitelre és kombinált termékre, azaz visszatérítendő támogatással együtt kínált kölcsönre összpontosul – mondta lapunknak a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Essősy Zsombor hangsúlyozta: a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett tíz új pályázati lehetőség 540 milliárd forintot tesz elérhetővé januártól, februártól a magyar cégeknek a kapacitásbővítés, a telephelyfejlesztés, a kutatás-fejlesztés, az energetika és az élelmiszeripar területén.
A MAPI első embere szerint az ingyenpénz-csapok elapadásával újfajta gondolkodásmódot kell elsajátítaniuk a hazai vállalatoknak: olyan fejlesztésekbe kell kezdeniük, amelyek ténylegesen meg is térülnek. Úgy látja, komoly előny a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hogy akár a saját tőkéjük tízszeresének megfelelő beruházásba is belevághatnak, vagyis akinek van tízmillió forintja, az akár százmilliós projekthez is bátran hozzáfoghat. Ez vonzó lehetőség, arra lehet számítani, hogy nagy lesz a küzdelem, garantált a túljelentkezés. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztés területén erősen kérdéses, mennyire vonzó a nullaszázalékos hitel öt-tíz évre, hiszen korántsem biztos, hogy megszületik a várt eredmény. A kombinált termékekkel szemben eddig egyébként visszatartó erő volt, hogy plusz fedezetet kellett bevonni, például nagy értékű gépet, berendezést, ingatlant vagy infrastruktúrát, de erre most már nincs szükség, maga a megvalósítandó konkrét beruházás is lehet a fedezet.
Essősy szerint sokan felírták már a naptárukba a kkv-k termelésikapacitás-növelési pályázatának január 16-i kezdő dátumát is, de arról jó néhányan megfeledkeznek, hogy itt nem lehet kibújni a közbeszerzés kötelezettsége alól. Az pedig négy-öt hónapig is eltarthat, így árnyaltabb a kép a 250 millió forintról, mely összeghatárig új eszközök, gépek beszerzésére, megújulóenergia-forrásra lehet elkölteni az EU-s pénzt. Meg lehet úszni azonban a közbeszerzést, ha a kapacitásbővítő beruházásokért inkább kombinált hitelért folyamodnak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Az új eszköz beszerzése mellett ráadásul támogatható tevékenység az ingatlan- és az infrastrukturális beruházás, az informatikai fejlesztés is. A vissza nem térítendő támogatás összege legalább öt-, legfeljebb ötvenmillió forint, ami mellé kétszázalékos kamatú kölcsön is felvehető 10–145 millió forint értékben. Itt január 31-én dördül el a startpisztoly. A szakértő szerint a feldolgozóipari és a gépipari cégek fokozott érdeklődésére lehet számítani, de a szigorú pontozás következtében magasan van a belépési korlát.
Kombinált termékből elégíthető ki a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs forrásigénye is, az ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés mellett ráadásul juthat az uniós pénzből eszközökre, infrastruktúrára is. Ennél a felhívásnál 50–500 millió forint támogatásért állhatnak sorba a cégek, plusz a 25–250 millió forint kölcsönért. Az élelmiszeripari beruházásoknál 75 százalék a támogatási intenzitás plafonja, az ingyen pénz és a hitel alsó határa is 50 millió forint, a felső pedig előbbinél 750 millió, utóbbinál kétmilliárd. A kkv-k energiahitele viszont mindenféle vissza nem térítendő támogatást nélkülözve nullaszázalékos hitelt kínál egymillió forinttól egymilliárdig, ehhez ráadásul saját forrás is szükséges. A hiteligénylőnek legalább a projekt összköltségének tíz százalékát kitevő igazolt tőkével kell rendelkeznie.
