Amikor szigorodtak a szabályok, bizonyos vállalkozások rögtön reagáltak a változásokra, immár nem termékbemutatókra, hanem ingyenes egészségügyi szűrésekre invitálják a fogyasztókat. Úgy tájékoztatják őket, hogy nem tartanak előadást, csak egy díjmentes egészségvizsgálatra küldenek meghívást. Itt magukat orvosnak kiadó csalók egészségügyi eszközökkel vizsgálják meg a vendégeket, a kiértékelés alatt pedig ugyanúgy előadást tartanak, mint korábban. Ezután valamilyen betegségre hivatkozva adják el a termékeket több százezer forintért.
A jogszabályi tilalom ellenére többször találkozott a Budapesti Békéltető Testület olyan üggyel, amelyben ott helyben, a rendezvényen kötötték meg a hitelszerződést, azaz kölcsönt kellett felvenniük a fogyasztóknak, hogy ki tudják fizetni a terméket. Ezután gyakran végrehajtóval fenyegetnek a korábban magukat orvosnak kiadó csalók – mondta lapunknak a békéltetők hivatalvezetője.
Kóródy Dávid hozzátette, amióta szigorodott a termékbemutatók szabályozása, csökkent a panaszok száma. Még mindig vannak azonban olyan vállalkozások, amelyekről a fogyasztók úgy tartják, hogy kárt okoztak nekik, és becsapták őket, pedig a tavalyi év végén és az idei év elején több pontban is változtak a termékbemutatókra vonatkozó előírások.
Lapunk is beszámolt róla, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) által benyújtott törvénymódosításoknak köszönhetően idén elvileg már nem lehet hitelt igényelni a bemutatók helyszínén. Emellett a szervező cégeknek ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, valamint telefonos és e-mailes elérhetőséget kell biztosítaniuk. A reklámtevékenységről szóló törvényt úgy változtatták meg, hogy a termékbemutatóval egybekötött értékesítésnél tilos az ajándék, az árengedmény és a sorsolás reklámja. Nem szabad ajándéksorsolást reklámozni, és nem mondhatják egy termékre, hogy ingyen van, ha utána kiderül, hogy fizetni kell érte.
Kóródy Dávid kiemelte, a módosítások ügyfélszolgálatra vonatkozó előírásait általában betartják a cégek, a kérelmet benyújtók erre nem panaszkodnak. Ám továbbra is sorsolnak ezeken az eseményeken, majd levásárolható nyereményt kapnak a fogyasztók. A trükk egyszerű: a például 400 ezer forintos nyereménynek köszönhetően a bemutatón 700 ezerért árult termékért a fogyasztó „csak” 300 ezret fizet, pedig valójában máshol feleennyibe se kerül.