Milliárdokból kutathatnak cégek és egyetemek

Összesen mintegy 35  milliárd forintnyi forrást fordíthatnak kutatás-fejlesztési projektek megvalósítására.

Gyöngyösi Balázs
2016. 12. 14. 16:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyolc ipari-egyetemi konzorciumi partner összesen mintegy 35 milliárd forintnyi európai uniós és hazai forrást fordíthat a jövő évtől közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósítására. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kidolgozott programban a vállalatok részéről felmerülő kutatási igényekre alapozott központok jönnek létre az egyetemi kapacitásra építve. EU-s pénzből, méghozzá 26,8 milliárd forintból indulhat ilyen centrum Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, 8 milliárd forintnyi hazai támogatásból pedig további három közép-magyarországi konzorcium kap lehetőséget.

Az ipari-egyetemi központok a különböző területek széles spektrumát fedik le, így a járműipart, az agrárinformatikát, a molekuláris biológiát, az anyagtechnológiát és a növénytermesztést, magukba foglalják továbbá az infokommunikációt, a gyógyszeripart és az energetikát is.

A versenyszféra részéről jelentős hazai és nemzetközi innovációs háttérrel rendelkező nagyvállalatokkal és magyar alapítású innovatív középvállalkozásokkal működhet együtt a nyolc egyetem, így az MVM Magyar Villamos Művekkel, a Richter Gedeonnal, a Nokiával és a Siemensszel.

A konzorciumi tagok a pályázat keretében vállalták az alkalmazott kutató-fejlesztő munkatársak létszámának növelését, s előre kell lépniük a kutatómunkába bevont doktoranduszok, a publikációk, az iparjogvédelmi eljárások, továbbá az intézményből kiinduló „oldalhajtás-vállalkozások” (spin-off) számát tekintve is. Az NKFIH olvasatában a közös alkotómunka kölcsönös előnye lehet, hogy a kutatóhelyek hatékonyságot ösztönző menedzsmentszempontokat sajátíthatnak el, a vállalati kutatás-fejlesztésnek pedig új dimenziót ad, ha számíthatnak a professzionális kutatóhelyek erőforrásaira. Az érdeklődést jól mutatja, hogy a benyújtott pályázatok támogatási igénye több mint a duplája volt a rendelkezésre álló keretösszegeknek.

Az uniós forrásból kiírt – Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon belüli – felhívás kizárólag a Közép-Magyarországon kívül, a kevésbé fejlett régiókból volt pályázható. Összesen 56 milliárd forint támogatási igényű kilenc projektjavaslat kért kfi-szempontú szakpolitikai véleményt az NKFIH-tól, amelyek közül öt mintegy 27,5 milliárd forint összegig támogató véleményt kapott. A pályázatot kezelő irányító hatóság költségcsökkentésekkel fogadta el a javaslatot, és támogatta 26,8 milliárd forinttal az öt projektet.

A budapesti és Pest megyei pályázók számára az NKFIH 8 milliárd forint keretösszegű tükörpályázatot hirdetett meg hasonló együttműködések ösztönzésére az általa kezelt NKFI-alapból. Erre öt konzorcium nyújtott be projektjavaslatot, amelyből a hivatal által felkért anonim szakértők véleménye alapján a döntéselőkészítő testületek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szent István Egyetem pályázatának támogatását javasolták 8 milliárd forinttal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.