A fasorban sincs a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) termelékenysége a Nyugat-Európában megszokott szinttől: az Opten nemrég megjelent tanulmánya szerint a magyar vállalkozások mindössze egy-két százalékának eredménye éri el a fejlett országokban tapasztalható produktivitást. Mint azt Pertics Richárd, a céginformációs szolgáltató igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, az Európai Unió egészét tekintve a kkv-szektorban egy alkalmazottra évi 200 ezer eurós (körülbelül 63 millió forint) árbevétellel lehet számolni. Ezzel szemben Magyarországon 43 millió forintról beszélhetünk a kisvállalkozások esetében, míg a hazai vállalkozások több mint 90 százalékát kitevő mikrovállalkozásoknál a 15 millió forintot sem éri el az átlagos bevétel. A szakértő szerint ráadásul már ez is eredmény, hiszen az elmúlt öt évben több mint 20 százalékos fejlődés volt az egy főre jutó árbevételeket vizsgálva.
– A 15 millió forintos értéket is többnyire az elaprózódott cégstruktúrának köszönhetjük, hiszen a mikrovállalkozásokat leszámítva már jóval elfogadhatóbb létszámarányos árbevételeket kapunk – fogalmazott a szakértő, megjegyezve: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a cégmérettel arányosan változik a jövedelmezőség. Egy – jellemzően külföldi tulajdonban lévő – 15 milliárd forintot meghaladó éves forgalmú, komoly eszközállományú nagyvállalatnál egy főre lebontva százmillió forint feletti árbevételről lehet beszélni, míg a 3–15 milliárdos forgalmat lebonyolító közepes cégeknél 65 millió forint az egy főre jutó átlagos bevétel.
– Az országos középértéktől nemcsak cégméretenként van eltérés, hanem ágazatonként is komoly különbségek vannak, a nagy eszközállománnyal dolgozó cégek és ágazatok létszámarányos árbevétele magasabb, hiszen az árbevételt és az eredményt a know-how, az eszközök és a humánerőforrás közösen termeli ki – mondta az Opten szakértője. Úgy véli, a termelékenységet nagyban javítaná, ha a magyar kkv-k az adott ágazat folyamataihoz igazodva terveznék meg céljaikat, illetve hajtanának végre olyan fejlesztéseket például a digitalizáció terén, amelyekkel javítható a hatékonyság.
A CIB Bank és a TNS Hoffmann nemrég megjelent felmérése szerint a digitalizáció területén rendkívül nagy a hazai kkv-k lemaradása: jelenleg a cégek csupán 25 százaléka véli úgy, hogy komoly lépéseket tett e téren, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei –, míg nagyjából harmaduk sorolható a leszakadó kategóriába, amelyek saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal.
