Miközben a legtöbb országban valódi befektetést kell létrehozni, vagyis olyan céget alapítani, amely valós tevékenységet folytat és munkahelyeket teremt, vagy éppen nagy értékű ingatlanba kell fektetnie a tőkéjét a külföldi állampolgárnak, addig hazánkban csak egy államkötvényt kell közvetítők útján lejegyeztetni. A nemzetgazdasági érdekből megkönnyített letelepítés elve arról szól, hogy egy külföldi állampolgárnak megkönnyítse az adott állam a tartózkodási engedély kiadását, hiszen a külföldinek elemi érdeke, hogy a befektetése közelében lehessen. Ezzel az alapelvvel megy teljesen szembe a magyar program, ahol a külföldinek még Magyarországra sem kell utaznia ahhoz, hogy letelepedési engedélyt szerezhessen. A hazaihoz hasonló program lényegében csak Bulgáriában és Máltán van, de egyik sem olyan liberális, mint a magyar szabályozás.
Eddig 120 külföldi vett részt a több éve indult bolgár letelepedési programban – közölte lapunkkal a bolgár befektetési ügynökség. Ez lényegében a magyar kötvényprogram egyhavi teljesítményének felel meg, vagyis a bolgár program nemhogy nem konkurenciája a magyarországi konstrukciónak, de lényegében teljesen elhanyagolható teljesítményt tud felmutatni a magyar kötvényprogram „sikeréhez” képest, hiszen eddig több mint 4247 állampapírt adott el hazánk.
Ebben közrejátszik az a tény, hogy Bulgária nem tagja az euróövezetnek, és a bolgár kötvények kétszer annyiba kerülnek, mint a magyar állampapír. Az sem elhanyagolható, hogy Bulgária nem offshore cégeken keresztül értékesíti a kötvényeket, hanem csak olyan bankokon keresztül, amelyeknek kötvényértékesítésre is van engedélyük. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bankok a pénzmosás és terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem jegyében szigorúan ellenőrzik, hogy a kötvényvásárló külföldinek honnan származik a pénze. Ez ugyanakkor a magyar programról aligha mondható el, mivel – egy kivételével – offshore cégek jegyzik le a kötvényeket a külföldi megbízók nevében.
Szembetűnő különbség az is, hogy míg a bolgár hatóságok gyorsan és részletesen válaszolnak az újságírói kérdésekre, ez a magyar szervekről nem mondható el. A Magyar Nemzet több mint fél éve indított pert közérdekű adatok megismerése céljából az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ellen, miután az állami szervezet arra sem volt hajlandó, hogy közölje: a közvetítő cégek egyenként hány kötvényt adtak el. Bár havi összesítéseket közöl az ÁKK, azonban cégre lebontva mindezt már nem mondja meg értékpapír- és üzleti titokra hivatkozva. Nehéz ugyanakkor az adósságkezelő érvelését követni, hiszen a zártkörűen kibocsátott értékpapírokra (ilyen a letelepedési kötvény), nem vonatkozik az értékpapírtitok. Az üzleti titok is nehezen értelmezhető, hiszen a közvetítő cégek lényegében monopolhelyzetben vannak: állampolgárságra és országokra lebontva kapnak engedélyt a kötvények forgalmazására. A bolgár példa pedig jól jellemzi, hogy a magyar kötvényprogram annyira liberális, hogy más országok hasonló programjai egyáltalán nem kelhetnek versenyre a hazai konstrukcióval.
A magyar program népszerűségére utal az is, hogy – mint arról lapunk nemrég hírt adott – amióta szóba került a letelepedési kötvény megszüntetése, azóta hatalmas roham indult meg értük. Novemberben 216 külföldi élt a pénzért árult letelepedési lehetőséggel, ez közel négyszerese a szeptemberi, októberi értékesítési adatoknak. Értesüléseink szerint a kínai ügynökségek nem győzik befogadni a kérvényeket, olyan sokan akarnak az olcsó és gyors magyar letelepedési programban még utoljára részt venni.
Időközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy minden ígéret ellenére a kormánypártok idén már nem szüntetik meg a kötvényprogramot, miután a parlament idei utolsó ülésnapján sem adtak be ezzel kapcsolatos törvénymódosító indítványt a múlt héten. Arra azonban jó volt a program megszüntetésének lebegtetése, hogy felpörgesse a kötvényértékesítést. A kínai közvetítők már az októberi elbukott kvótás népszavazást követően felvették a ritmust, miután a program megszüntetésének lehetőségével motiválták a vásárlókat. – A kötvényprogram szigorítása várható, ezért most érdemes élni a soha vissza nem térő lehetőséggel – hirdették a közvetítő cégek, megjegyezve: a program 2017 első negyedévében még folytatódni fog.
