Nincs meglepetés: marad a 0,9 százalékos alapkamat

Ahogy az elemzők is várták, nem nyúlt az alapkamathoz az MNB, jövő év végén jöhet az emelés.

MNO
2016. 12. 20. 16:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem okozott nagy meglepetést a jegybank monetáris tanácsa keddi negyedéves ülésén: 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot. Legutóbb májusban döntöttek, akkor 15 bázisponttal vágták vissza a kamatlábat, azóta még inkább fellazultak a monetáris hatások, tehát nem is volt szükség a beavatkozásra. A legtöbb elemző is azt várja, hogy legkorábban 2017 második felében, év végén lehet emelés.

A közlemény szerint két hatást vettek figyelembe az alapkamatról hozott döntésben: múlt szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 25 bázispontot emelt a rátán, az Európai Központi Bank az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött, vagyis inkább lazább monetáris politikát folytat az euróövezetben.

Az MNB a kormány által tervezett jövő évi béremelés és adócsökkentés miatt azt várja, hogy a lakossági fogyasztás lesz a gazdasági növekedés egyik motorja. A monetáris tanács a következő években 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai – írják. Úgy vélik, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2018-ban jöhet.

Az idei gazdasági növekedést illetően nagyon optimistának tűnik a központi bank előrejelzése: azt várják, hogy év végére 2,8 százalékos bővülés lesz. Ehhez az kellene, hogy 4,5-5 százalékkal nőjön a bruttó hazai össztermék az idei utolsó negyedévben, amely még a karácsonyi felpörgést beleszámítva is elérhetetlennek tűnik. A következő évekre várt 3,6 százalékos előrejelzés viszont jóval reálisabb, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium 4 százalékot meghaladó becslése. Ugyanakkor még ez is magasabb, mint a piaci várakozás, amely 3 százalék körül van.

Lazító hatást várnak a három hónapos betétállomány korlátozásától is: 2017 első negyedévében az eddigi 900 milliárd forintot 750 milliárdra húzzák le. A tanács várakozása szerint ez további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből.

Nem nyúltak viszont az egynapos hitel- és betéti kamat által meghatározott kamatfolyosóhoz. Ez volt a legkevésbé meglepő döntés, ugyanis novemberben ezeket már az irányadó ráta szintjére mérsékelték.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.