Nincs meglepetés: marad a 0,9 százalékos alapkamat

Ahogy az elemzők is várták, nem nyúlt az alapkamathoz az MNB, jövő év végén jöhet az emelés.

MNO
2016. 12. 20. 16:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem okozott nagy meglepetést a jegybank monetáris tanácsa keddi negyedéves ülésén: 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot. Legutóbb májusban döntöttek, akkor 15 bázisponttal vágták vissza a kamatlábat, azóta még inkább fellazultak a monetáris hatások, tehát nem is volt szükség a beavatkozásra. A legtöbb elemző is azt várja, hogy legkorábban 2017 második felében, év végén lehet emelés.

A közlemény szerint két hatást vettek figyelembe az alapkamatról hozott döntésben: múlt szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 25 bázispontot emelt a rátán, az Európai Központi Bank az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött, vagyis inkább lazább monetáris politikát folytat az euróövezetben.

Az MNB a kormány által tervezett jövő évi béremelés és adócsökkentés miatt azt várja, hogy a lakossági fogyasztás lesz a gazdasági növekedés egyik motorja. A monetáris tanács a következő években 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai – írják. Úgy vélik, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2018-ban jöhet.

Az idei gazdasági növekedést illetően nagyon optimistának tűnik a központi bank előrejelzése: azt várják, hogy év végére 2,8 százalékos bővülés lesz. Ehhez az kellene, hogy 4,5-5 százalékkal nőjön a bruttó hazai össztermék az idei utolsó negyedévben, amely még a karácsonyi felpörgést beleszámítva is elérhetetlennek tűnik. A következő évekre várt 3,6 százalékos előrejelzés viszont jóval reálisabb, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium 4 százalékot meghaladó becslése. Ugyanakkor még ez is magasabb, mint a piaci várakozás, amely 3 százalék körül van.

Lazító hatást várnak a három hónapos betétállomány korlátozásától is: 2017 első negyedévében az eddigi 900 milliárd forintot 750 milliárdra húzzák le. A tanács várakozása szerint ez további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből.

Nem nyúltak viszont az egynapos hitel- és betéti kamat által meghatározott kamatfolyosóhoz. Ez volt a legkevésbé meglepő döntés, ugyanis novemberben ezeket már az irányadó ráta szintjére mérsékelték.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.