Már 130 milliárd euró jutott az Európai Unió reálgazdaságának – derült ki az Európai Bizottság európai strukturális és beruházási alapokról (ESB) kiadott keddi eredményjelentéséből. A brüsszeli testület most először összegezte az öt strukturális alappal kapcsolatos tudnivalókat. Az jól látható, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult a beruházások üteme, a várakozások szerint a végrehajtás 2017-ben éri el az „utazósebességet”. A 2014–2020-as ESB-alapokból a múlt év végéig tagállami szinten 274 ezer vállalkozás részesült, továbbá 2,7 millió ember kapott támogatást ahhoz, hogy állást találjon vagy készségeit fejlessze. Emellett 11 millió hektárnyi mezőgazdasági földterületen sikerült javítani a biológiai sokféleséget, valamint egymillió projektet választottak ki uniós támogatásra 60 milliárd euró összértékben.
Az előző kilenc hónapban a támogatások összege megkétszereződött, az idei év őszéig csaknem elérte az ESB-alapok teljes költségvetésének 20 százalékát jelentő 130 milliárd eurót. Ebből 11,57 milliárd euró, azaz 3600 milliárd forint jutott Magyarországnak. Ez csaknem a két és félszerese a 28 EU-tagra eső átlagos összegnek, és a Magyarországra vonatkozó komplett hétéves ciklust tekintve is jelentős tétel. Az Európai Bizottság 2014 és 2020 között 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést tesz lehetővé hazánkban. A beruházási tervvel összhangban egyébként a múlt év végére csaknem megvalósult az ESB-alapok keretében a pénzügyi befektetések megkétszerezésére irányuló célkitűzés is.
Az elszámoltathatóság és az átláthatóság melletti elkötelezettség jegyében az Európai Bizottság egyúttal elindította a kohéziós alap nyílt adatplatformjának korszerűsített változatát. A weboldal bővült az európai strukturális és beruházási alapok beruházási teljesítményének ismertetésével és a célok elérésének mérésével. Az ESB-alapok 2014 és 2020 között 454 milliárd euróval az EU beruházási politikájának zászlóshajói, fő céljuk a munkahelyteremtés és az európai gazdaság fenntartható növekedési pályára állítása. A kötelezettségvállalás része több mint kétmillió vállalkozás támogatása abban, hogy növelje versenyképességét, új termékeket fejlesszen ki, új piacokat térképezzen fel, és új munkahelyeket hozzon létre. Az alapokból megvalósuló infrastrukturális beruházások pedig a széles sávú hozzáférésre, az informatikára és a távközlésre összpontosulnak.
