Jövőre a hazai költségvetés finanszírozási igénye bruttó 7844 milliárd forint lesz, amelyből 1166 milliárd forint új hitel lesz, vagyis ennyivel nőni fog a magyar állam adóssága. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint 6678 milliárd forint lesz a lejáró állampapírok megújítási igénye.
Az már biztos, hogy jövőre az első negyedévben marad a letelepedési állampapír, az, hogy megszüntetik vagy csak szüneteltetik az értékesítést, még nem dőlt el. Varga Mihály azt mondta, hogy a kamatok csökkentése is elképzelhető. Kifogásolta ugyanakkor, hogy lapunkban egyoldalúan tájékoztatunk a konstrukcióval kapcsolatban, mert csak a veszteségekről ír lapunk és más sajtótermékek, holott a program első két évében megérte a magyar államnak a kötvényértékesítés. Elismerte ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben már a piaci finanszírozás olcsóbb lett volna, ennek ellenére a miniszter szerint az összkép pozitív.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója bejelentette, hogy jövőre 1,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást terveznek, amely lehet dollárban, euróban vagy kínai renminbinben.
Az idei adósságráta 74 százalék lehet a bruttó hazai termék (GDP) arányában év végén. Az adósság szerkezete tovább javult, miután a lakossági állampapírok aránya az összadósságban tovább nőtt, év végén 20 százalék lesz. Emlékezetes, hogy 2010-ben ez az arány csak két százalék volt. A belföldi befektetők aránya 57 százalékra emelkedett a 2011-es 33 százalékos arányhoz képest. Ez Barcza György szerint sokkal egészségesebb és biztonságosabb finanszírozást tesz lehetővé, mivel kevésbé van hazánk kitéve a nemzetközi befektetői hangulatváltozásoknak. A devizaadósság aránya idén év végére 25 százalékra csökken, ezzel lényegében hat év alatt megfeleződött a devizában fennálló államadósság, amellyel a forint árfolyamváltozásával kapcsolatos kockázatok is csökkentek.
Varga Mihály azt is elmondta, hogy három alapvető stratégiai célt tűzött ki az adósságkezelő: az adósságráta alaptörvényben is rögzített rendszeres csökkentésének támogatását, az államadósság hazai befektetői körének további bővítését és az államadósság devizahányadának további csökkentését.
Barcza György szerint idén nem kell trükközni az államadóssággal, bár az, hogy az állam a saját számláján lévő pénzből állampapírt vásárol év vége előtt, majd januárban ismét eladja, az nem trükk, hiszen semmiféle szabály ellen nem vét. A hazai és uniós szabályok szerint is minden évben csökkennie kell az adósságrátának. Mivel a nemzetközi sztenderdek szerint az év utolsó napján kell „megmérni” az adósságot, ezért lényegében bevett és logikus gyakorlat, hogy a kormány segít „beállítani” az adósságráta év végi szintjét.
