Jövőre a hazai költségvetés finanszírozási igénye bruttó 7844 milliárd forint lesz, amelyből 1166 milliárd forint új hitel lesz, vagyis ennyivel nőni fog a magyar állam adóssága. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint 6678 milliárd forint lesz a lejáró állampapírok megújítási igénye.
Az már biztos, hogy jövőre az első negyedévben marad a letelepedési állampapír, az, hogy megszüntetik vagy csak szüneteltetik az értékesítést, még nem dőlt el. Varga Mihály azt mondta, hogy a kamatok csökkentése is elképzelhető. Kifogásolta ugyanakkor, hogy lapunkban egyoldalúan tájékoztatunk a konstrukcióval kapcsolatban, mert csak a veszteségekről ír lapunk és más sajtótermékek, holott a program első két évében megérte a magyar államnak a kötvényértékesítés. Elismerte ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben már a piaci finanszírozás olcsóbb lett volna, ennek ellenére a miniszter szerint az összkép pozitív.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója bejelentette, hogy jövőre 1,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást terveznek, amely lehet dollárban, euróban vagy kínai renminbinben.
Az idei adósságráta 74 százalék lehet a bruttó hazai termék (GDP) arányában év végén. Az adósság szerkezete tovább javult, miután a lakossági állampapírok aránya az összadósságban tovább nőtt, év végén 20 százalék lesz. Emlékezetes, hogy 2010-ben ez az arány csak két százalék volt. A belföldi befektetők aránya 57 százalékra emelkedett a 2011-es 33 százalékos arányhoz képest. Ez Barcza György szerint sokkal egészségesebb és biztonságosabb finanszírozást tesz lehetővé, mivel kevésbé van hazánk kitéve a nemzetközi befektetői hangulatváltozásoknak. A devizaadósság aránya idén év végére 25 százalékra csökken, ezzel lényegében hat év alatt megfeleződött a devizában fennálló államadósság, amellyel a forint árfolyamváltozásával kapcsolatos kockázatok is csökkentek.
Varga Mihály azt is elmondta, hogy három alapvető stratégiai célt tűzött ki az adósságkezelő: az adósságráta alaptörvényben is rögzített rendszeres csökkentésének támogatását, az államadósság hazai befektetői körének további bővítését és az államadósság devizahányadának további csökkentését.