Aki nem akar az ő sorsukra jutni, annak idejében el kell kezdeni a takarékoskodást. Ezt az állam is támogatja, akár önkéntes nyugdíjpénztárt, akár nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz), akár nyugdíjbiztosítást választ is az ember. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban elhelyezett összeg után a legtöbb pénztárban viszonylag jó hozamot fizetnek, kockázatot tekintve több befektetési portfólió közül választhat az ember, s 20 százalék, legfeljebb évi 150 ezer forint adó-visszatérítést kap a takarékoskodó az államtól. Ráadásul havi 52 500 forint erejéig kafetériatámogatást is adhat a munkáltató, igaz, ez után nem jár állami támogatás.
Nyugdíj-előtakarékossági számlát annak érdemes nyitni, aki ért a pénzügyekhez, az ide befizetett összeget ugyanis értékpapírba kell fektetni, nagyobb hozamot pedig csak nagyobb kockázat vállalásával lehet elérni. Ebben a konstrukcióban szintén húszszázaléknyi, évi százezer forint, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetében 130 ezer forint adókedvezményt lehet igénybe venni. A nyugdíjbiztosítások esetében szintén húsz százalék adókedvezmény érhető el, amelynek éves maximuma 130 ezer forint. Ezt a formát azoknak érdemes választani, akiknek még bőven van idejük a nyugállományba vonulásig, mert legalább 20-30 évre van szükség ahhoz, hogy valóban jó befektetésnek bizonyuljon a konstrukció. Ennek a takarékoskodási formának sajátossága, hogy rokkantsági és haláleseti biztosítást is tartalmazhat. De bármelyik formát is választja valaki, arra figyelnie kell, hogy nem automatikus az adójóváírás, hanem a személyi jövedelemadó bevallásakor kell érvényesíteni.
