A Kúria új eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a bankok végtörlesztési kartellgyanújának ügyében kiszabott bírságot illetően kedden kihirdetett határozatában. A GVH 2013-ban tizenegy pénzintézetre összesen 9,488 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a végtörlesztés korlátozására, azaz a hitelkiváltás intenzitásának csökkentésére és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogására irányuló, összehangolt magatartás miatt. A pénzintézetek a döntést bíróságra vitték, ám az eddigi ítélkezői fórumokon a versenyhivatalnak adtak igazat.
A legfőbb ítélkezőtestület most a jogsértést megállapító részt helybenhagyta, de kimondta, hogy a GVH-nak újra kell vizsgálnia megismételt eljárásban elsősorban a bírságolás körülményeit és azokat a szempontokat, amelyek alapján kiszabták a bírságot a tizenegyből nyolc pénzintézet esetében. Az érintett bankok képviselői ezt úgy értelmezik, hogy nekik visszajár a büntetésből fizetett pénz. Hogy ez mekkora összeg, és hogy egyáltalán valóban be is fizették-e a pénzintézetek a bírságokat a GVH számlájára vagy sem, az egyelőre nem teljesen világos. A bankok ugyanis a peres eljárásra való tekintettel elvileg kérhették a befizetés felfüggesztését, arra vonatkozóan azonban, hogy meg is tették-e, vagy sem, a versenyhivatal lapzártánk idején már nem tudott közölni információt.
Basa Andrea, a GVH szóvivője lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a Kúria a versenyhivatal döntésének lényegi részét helybenhagyta, azaz elutasította a felperesek kereseteit. Az tehát nem kérdés – tette hozzá –, hogy a GVH jogsértést megállapító döntése megalapozott és indokolt volt az ügyben. A bírságokkal kapcsolatban elmondta, hogy a befolyó összegek a hivatal bevételi számlájáról az állami költségvetésbe kerülnek.
Az ítélet indoklása során a kúriai tanács elnöke a távirati iroda tudósítása szerint elmondta, megállapítható, hogy egy 2011 szeptemberében tartott találkozón a bankok képviselői a végtörlesztésről beszéltek. A Kúria szerint a nyilatkozatokból kiderült, evidens volt a résztvevők számára, hogy a tömeges hitelkiváltás hátrányos lenne a szektorra nézve, amint ez abban az e-mailben szerepelt, amit az egyik bank képviselője küldött el a találkozót követően. A Kúria azt állítja, tény az is, hogy a bankok a korlátozás érdekében összehangolták stratégiájukat. A bírságok kivetését viszont azért nem tartja megalapozottnak a testület, mert elmaradt az első- és másodfokú bírósági eljárásokban az azt megalapozó „releváns” vélemény ismertetése. Ráadásul a bíróság nem ismerte a végtörlesztéssel nem érintett devizahitelek arányát az egyes felpereseknél. Az ügy megismétlése során ezeket a „számítási hibákat orvosolni kell”.
– Annál érdekesebb a Kúria döntése, mert 2014-ben hoztak egy olyan jogszabályt, amelynek következtében lényegében nincs jogorvoslati lehetőség a devizahitelek ügyében – reagált a hírre a devizahitelesek ügyeivel sokat foglalkozó ügyvéd, Léhmann György. Mint mondta, ezt az Európai Unió részéről is kifogásolják, mégsem történik semmi az ügyben. Ennek is megvan a magyarázata az ügyvéd szerint: a politika alkut kötött a bankokkal, a Kúria pedig mostani döntésével vélhetően tovább kívánja csökkenteni a banki veszteségeket.
A GVH 2013-as határozatában az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank egymillió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott. A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte bírság kiszabását. Az összesen csaknem tízmilliárd forintos összeg minden idők legnagyobb büntetésének számított, amit Magyarországon kartellezés miatt kiszabtak.
