Nem tudhatjuk meg, hogy mennyit fizetett az állami tulajdonban lévő ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a korábban francia tulajdonú áramszolgáltató, az EDF Démász Zrt. százszázalékos részvénycsomagjáért, mert mint annyi korábbi ügyben, a kormány ezúttal is nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a vásárlást. Az erről szóló, a miniszterelnök által jegyzett rendelet tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. A titkosítást a szöveg szerint „a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény” indokolja.
– A kormány azért nyilvánítja egymás után nemzetstratégiai jelentőségűnek a különböző ügyleteit, hogy ne kelljen számot adnia az adófizetőknek a pénzük felhasználásáról. Arról, hogy pontosan milyen célra mennyit költ a kormányzat, és az adott ügylet hoz-e valamilyen hasznot a társadalom számára, vagy csak a kormányközeli üzleti körök profitálnak belőle – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány volt energetikai helyettes államtitkára az ügy kapcsán. Holoda Attila úgy véli: a kormány rendszerint az olyan ügyleteit minősíti nemzetstratégiai jelentőségűnek, amelyeknél valamilyen gyanús pénzmozgás van a háttérben. A stratégiai üzletek részletei ugyanis a későbbiekben is titkosak maradnak, és nem vizsgálhatja azokat például a versenyhatóság sem. Így nem derül ki, hogy az adózók jól jártak-e az ügylettel vagy sem. Azokban az esetekben azonban, amikor valahogyan mégis kiszivárognak valamelyik adásvétel részletei, akkor rendszerint azzal szembesülnek az adófizetők, hogy pazarló módon bánt a kormány a pénzükkel. Ilyen eset volt a német E.ON magyarországi gázcégeinek a megvásárlása is, amikor a kabinet többszörös árat fizetett az általa megvett társaságokért – jegyezte meg a szakember. Holoda Attila hozzátette: nem érti, miért kell titkosítani egy egyszerű áramszolgáltató cég megvásárlásának a részleteit, hacsak nem ismét egy túlárazott cégfelvásárlásról van szó.
Emlékezetes: a kormányzat az utóbbi években szinte valamennyi cégkivásárlását stratégiainak nyilvánította, így azok részletei titkosnak minősülnek. Ilyen ügylet volt a sok közül például a Fővárosi Gázművek Zrt. államosítása, az MKB Bank felvásárlása, illetve a Budapest Bank megszerzése is.
