Az, hogy a büdzsé kedvező helyzetben van, már áprilisban kiderült. Akkor a kormány 420 milliárd forintos pluszköltésről döntött. Kapott a pénzből a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, és jutott felnőttképzésre, 50 milliárd forint ment otthonteremtési támogatásra, és szintén 50 milliárd a Modern városok programra. A költségvetési tartalékot pedig 30 milliárd forinttal emelték meg.
Novemberben ismét elővette a számológépet a kabinet, az eredmény egy újabb, ezúttal 600 milliárd forintos költekezés lett. Az egészségügy kapott 70 milliárdot, a nyugdíjasok év végi Erzsébet-utalványára pedig nettó 27 milliárd forintot költött el a kormány. Az Eximbank 44 milliárdnyi közpénzt kapott, a Mezőhegyesi Ménesbirtok 17 milliárdnak örülhetett, ezenkívül az állam tőkét emelt az Antenna Hungáriában és a Volánbuszban is.
A büdzsé kivételes helyzetét jól példázza az is, hogy komoly bevételtől esett el az állam azáltal, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát 16-ról 15 százalékra csökkentették tavaly, a kétgyermekes családok kedvezményét megemelték, a sertéshús áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentették.
A pénzintézeteknek 153 milliárd forint helyett tavaly már csak 73 milliárd forintnyi bankadót kellett befizetniük, ezért cserébe a kormány azt várta, hogy növekedjen a háztartások és a vállalatok hitelállománya, vagyis a bankok aktívabban hitelezzék a fogyasztást és a cégek beruházási ötleteit.
A kormánynak extrabevételt jelentett tavaly a Földet a gazdáknak program, csak a termőföldek értékesítéséből 100 milliárd forint folyt be, összesen 200 milliárdos bevételt hozva.
Tavaly az előző évekhez képest kevesebb, mintegy 2100 milliárd forintnyi uniós pénz érkezett hazánkba.
