Néhány hónap alatt közel 1000 milliárd forintot szórt szét a kabinet év végén, ahelyett hogy a korábban bejelentett új gazdaságpolitikai célnak megfelelően megvalósította volna a nullás költségvetést. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy komoly dilemma előtt állt a kormány novemberben, jelesül hogy nekifusson-e a nullás büdzsének, vagy inkább beruházásösztönző programokra költse a „felesleges” pénzt. A tervezettnél gyengébb gazdasági teljesítmény miatt a kabinet végül az utóbbi mellett tette le a voksát. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy 907 milliárd forintot hogyan lehet kis túlzással hetek alatt hatékonyan elkölteni, hogy abból a nemzetgazdaság hosszú távon is profitáljon.
Pedig költségvetési szempontból különleges volt a tavalyi év. Annak ellenére, hogy jelentős adócsökkentés valósult meg, több pénz folyt be adók formájában a költségvetésbe – mondta Varga Mihály. A tárcavezető szerint ennek oka, hogy többen dolgoznak, és a reálbérek emelkedése miatt magasabb fizetéseket is visznek haza a munkavállalók. A 2015-ös esztendőhöz képest 490 milliárd forinttal magasabbak voltak a költségvetés adóbevételei. A kedvező foglalkoztatási adatok miatt 262 milliárd forinttal több folyt be a munkát terhelő adók és járulékok (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó) formájában. Mivel az uniós forrásokat lassabb ütemben hívta le tavaly az ország, mint az előző évben, a beruházásoknál vállalt állami önrészre is kevesebb közpénzt kellett elköltenie a kormánynak. Emiatt 200 milliárd forinttal több maradt a büdzsében, mint egy évvel korábban. Sokat segített a költségvetés helyzetén a növekedési adóhitel, ebből idén 250 milliárd forint pluszpénze származott hazánknak. Az egészen elképesztő, offshore-államokra jellemző szabályozás miatt külön elbánásban részesülhetnek azok a cégek, amelyek legalább három éve jelen vannak Magyarországon, és egyik évről a másikra meghatszorozzák a nyereségüket. Nem sok ilyen vállalat van, de amelyik teljesíti a kritériumokat, annak az állam fizetési haladékot ad a társasági adó befizetésére. A normál cégek a társasági adójukat az adóév decemberében kell hogy megfizessék. Az ilyen „gyorsan növő” vállalkozások viszont ráérnek a következő két évben nyolc egyenlő részletben, negyedéves gyakorisággal a költségvetésbe csepegtetni az adóforintokat.
Az, hogy a büdzsé kedvező helyzetben van, már áprilisban kiderült. Akkor a kormány 420 milliárd forintos pluszköltésről döntött. Kapott a pénzből a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, és jutott felnőttképzésre, 50 milliárd forint ment otthonteremtési támogatásra, és szintén 50 milliárd a Modern városok programra. A költségvetési tartalékot pedig 30 milliárd forinttal emelték meg.
Novemberben ismét elővette a számológépet a kabinet, az eredmény egy újabb, ezúttal 600 milliárd forintos költekezés lett. Az egészségügy kapott 70 milliárdot, a nyugdíjasok év végi Erzsébet-utalványára pedig nettó 27 milliárd forintot költött el a kormány. Az Eximbank 44 milliárdnyi közpénzt kapott, a Mezőhegyesi Ménesbirtok 17 milliárdnak örülhetett, ezenkívül az állam tőkét emelt az Antenna Hungáriában és a Volánbuszban is.
A büdzsé kivételes helyzetét jól példázza az is, hogy komoly bevételtől esett el az állam azáltal, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát 16-ról 15 százalékra csökkentették tavaly, a kétgyermekes családok kedvezményét megemelték, a sertéshús áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentették.
A pénzintézeteknek 153 milliárd forint helyett tavaly már csak 73 milliárd forintnyi bankadót kellett befizetniük, ezért cserébe a kormány azt várta, hogy növekedjen a háztartások és a vállalatok hitelállománya, vagyis a bankok aktívabban hitelezzék a fogyasztást és a cégek beruházási ötleteit.
A kormánynak extrabevételt jelentett tavaly a Földet a gazdáknak program, csak a termőföldek értékesítéséből 100 milliárd forint folyt be, összesen 200 milliárdos bevételt hozva.
Tavaly az előző évekhez képest kevesebb, mintegy 2100 milliárd forintnyi uniós pénz érkezett hazánkba.
A költésvetési hiány a nemzetgazdasági tárca várakozásai szerint a bruttó hazai termék arányában 2,4 százalékon lehetett az elmúlt évben. A negyedik negyedéves gdp-adat még nem ismert, ezért a bizonytalanság. A központi költségvetés hiánya egyébként 848,3 milliárd forint volt, 389 milliárd forinttal kisebb, mint 2015-ben. Az államadósság év végére 25 429 milliárd forintra nőtt, a gdp-arányos ráta pedig a tavalyelőtti 74,7 százalékról 74 százalékra csökkent.
