Egy trükk miatt szállhat el a büdzsé

Egy kis kedvesség az extranyereséget termelő mamutcégeknek.

Wiedemann Tamás
2016. 06. 02. 12:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Különös elbánásban részesülhetnek tavaly óta azok a cégek, amelyek legalább három éve jelen vannak Magyarországon, és egyik évről a másikra meghatszorozzák a nyereségüket. Nem sok ilyen vállalat van, de amelyik teljesíti a kritériumokat, annak az állam fizetési haladékot ad a társasági adó befizetésére. A normál cégek a társasági adójukat az adóév decemberében kell hogy megfizessék. Az ilyen „gyorsan növő” cégek viszont ráérnek a következő két évben nyolc egyenlő részletben, negyedéves gyakorisággal a költségvetésbe csepegtetni az adóforintokat. A növekedési adóhitelnek nevezett konstrukciót a Nemzetgazdasági Minisztérium találta ki, és első ránézésre nem feltétlenül ördögtől való az alkalmazása. Ám kockázatos, ugyanis nemcsak azok a cégek mehetnek csődbe, amelyek veszteségesen működnek, hanem azok is, amelyek rohamtempóban növekednek. Ráadásul az államháztartásban is kalamajkát okoz az elszámolás.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője szerint ezekben az esetekben komoly likviditási nehézségeket okozhatnak a folyamatos fejlesztések és befektetések, emiatt előállhat olyan helyzet, hogy a cég nem tud eleget tenni aktuális fizetési kötelezettségének, merthogy eszközei, követelései vannak, csak konkrétan pénze nincs, amivel fizethetne.

A növekedési adóhitel furcsasága, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint tavaly hetven cég összesen 542 milliárd értékben élt az új konstrukció lehetőségével, de ennek gerincét egyetlen vállalat, a General Electric magyarországi leánycége adja. A GE Hungary Kft. adózás előtti eredménye a 2014. évi 304,32 milliárd forintról 2015-ben 4415 milliárd forintra ugrott hirtelen, miután a cég saját – döntő részben immateriális – eszközeit eladta a GE-csoport egy svájci leányvállalatának, és emiatt társaságiadó-alapja keletkezett. A GE a tranzakciót vállalatvezetési megfontolásokkal magyarázta, de minden valószínűség szerint adóoptimalizációs szempontok is szerepet játszottak benne, hiszen e megoldással a GE lényegében teljesítette a hazai törvényi előírásokat, és jogosulttá vált a magyar növekedési adóhitel halasztott befizetésére, vagyis rendkívül alacsony adókulccsal adózhatott le nagy mennyiségű jövedelmet.

A Költségvetési Felelősségi Intézet korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen adóátcsábító trükkök alkalmazását nem nézi jó szemmel az Európai Bizottság, ebből akár büntetés is lehet. Egyfajta offshore-államként viselkedik hazánk, hiszen ezzel a kiskapuval a magyar költségvetés jól jár, mivel a GE máshol megtermelt nyeresége itthon adózik. Viszont az az ország, ahol a GE papíron Magyarországra hozott részlege működik, adóbevételtől esik el. A KFIB szerint ez azért problémás, mert a luxemburgi adóügyek nyomán folyamatosan szigorodik a szabályozás, például kártérítést is követelhet a megkárosított ország. Nem új keletű az állam és az amerikai cég közötti üzleti kapcsolat. Magyarország éppen egy éve vette meg a GE-től a Budapest Bankot. Az ügyletet az állami MFB-bankcsoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. bonyolította le, és 700 millió dollárt (195,7 milliárd forintot) fizetett ki a pénzintézetért és annak cégeiért.

Egy ettől független ügyben szintén a GE volt a „partner”, amikor 2015 nyarán a cég egyik leányvállalata 62,5 milliárd forint társasági adót kellett hogy megfizessen egy korábbi gazdasági ügylet folyományaként. Azt a 62,5 milliárd forintot a magyar Központi Statisztikai Hivatal – az uniós statisztikai szabályoknak megfelelően – vissza is könyvelte 2014-re, vagyis a tavalyi befizetés nem a 2015-ös maastrichti egyenleget javította. – Éppen ez az, ami miatt a növekedési adóhitellel kapcsolatban is probléma merülhet fel. A cégek (beleértve a GE-t) a 2015. évi nyereségük alapján fizetik az adót idén és jövőre, tehát az Európai Unió statisztikai szabályai szerint ezeket az adóbevételeket vissza kell majd könyvelni 2015-re – mondta Romhányi Balázs. Vagyis a magyar kormány által tervezett 271 milliárdos idei, és ugyanekkora összegű jövőre tervezett bevétellel a 3 százalékos korlát hatálya alá eső maastrichti egyenlegben nem számolhat. Az idei költségvetést a kabinet 2 százalékos hiánnyal tervezte a bruttó hazai termék (GDP) arányában, míg a jövő évit 2,4 százalékkal. Az idei költségvetés éppen most parlament előtt lévő módosítása nagyrészt a feltételezett GE-bevétel terhére oszt el több százmilliárd forintot, a jövő évi büdzsé pedig már az eredetileg benyújtott változat szerint is számol a 271 milliárd forinttal. Az idei egyenleg még akkor is a 3 százalékos küszöb alatt maradhat, ha ezt a GDP 0,8 százalékára rúgó tételt kivesszük, de a 2,4 százalékos jövő évi hiány már 3,2-re szökik fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.