Kína miatt problémás lesz Orbán igazodása Trumphoz

Róna Péter Orbán beszédéről: a miniszterelnök egy ideje azon dolgozik, hogy kivezesse Magyarországot az unióból.

Úgy tűnik azonban, a kínaiak egyelőre nem zárkóznak el teljesen az együttműködéstől, hiszen hétfőn a Bank of China budapesti épületében együttműködési megállapodást kötöttek a magyar kormánnyal, s így a kormány stratégiai partnerévé válik a legnagyobb kínai kereskedelmi bank. Emellett a jegybankkal, a Budapesti Értéktőzsdével, az Államadósság Kezelő Központtal és az Eximbankkal is szerződtek a kínaiak. A megállapodások célja, hogy a Bank of China segítséget nyújtson a magyar adósság finanszírozásában is.

A konferencián egyébként abban nem volt véleményeltérés a kormányfő és Larosiére között, hogy alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy az unió – és azon belül a lemaradó tagországok – növelni tudja versenyképességét, s a termelés dinamikus emelésével kerülhesse el, hogy egyre lejjebb csússzon a világgazdaságban, jelenleg ugyanis éppen ez zajlik.

A kormányfő beszédében hitet tett amellett, hogy a gazdaságot, a gazdaságpolitikát minden esetben a politika határozza meg. Kiemelte, hogy az európai országok egy része vagy föl sem ébredt, vagy most van ébredőben a 2008 után történt paradigmaváltást követően. A válság eredményeként ugyanis megszűnt a rendszerváltás óta létező egypólusú világ. Az USA hegemóniáját több központú világrend váltja fel, amelyet az uniónak is fel kell ismerni, s alkalmazkodni kell ahhoz. Érvelése szerint ezt a régi világ hívei nem ismerik el, még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy nincs változás, nem történhet meg az, ami már megtörtént, hogy Nagy-Britannia kilép az unióból, illetve hogy a Donald Trump által képviselt politika érvényesülhet. A gyors változást mutatja, hogy korábban elképzelhetetlen mondat hangzott el az amerikai elnök beiktatásán: minden nemzetnek joga van magát helyezni az első helyre.

Mindebből Orbán Viktor arra a következtetésre jutott, hogy az eddigi többoldalú kapcsolatokat a nemzetállamok által vezényelt kétoldalú kapcsolatoknak kell felváltania. Egyúttal a visegrádi négyek nevében be is jelentkezett mint az új világrend egyik erőközpontja. Érvelésének fontos eleme volt, hogy azt ugyan nem tudni, hova jut a nyugati világ, az azonban biztos, hogy érdemes keletre tekinteni, s az olyan új állócsillagokhoz igazodni, mint az elmúlt évtizedekben hatalmas fejődést bemutató Kína. Kiemelte, meg kell ismerni a keleti gondolkodást, mert úgy nem lehet kapcsolatot építeni, hogy az egyik oldalon üzleti szerződésekről tárgyalok, a másik oldalon viszont kioktatom a hatalmas ázsiai országot az emberi jogokról.

Oroszországról sem feledkezett meg, hiszen kiemelte, hiába az európai bojkott, a Nyugat izolációs és rendszerbuktató kísérlete, azt túlélte az orosz állam. Észre kell venni, hogy ez erőt jelent, és lehetőséget számunkra – tette hozzá.

A miniszterelnök a váltás szükségességéről beszélve azzal érvelt, hogy az unió az összes komoly probléma megoldásában csődöt mondott. Nem sikerült olyan mértékben emelni a versenyképességet, hogy továbbra is a világ élmezőnyében maradjon. Lassan már azért is kapaszkodni kell az uniónak, hogy a globális szereplő helyett regionális tényező maradjon. Lassú a növekedés, a közösség fuldoklik az adósságban. Képtelen megoldani a demográfiai problémákat, mert már a népességszám fenntartásához is alacsony a születések száma. A betelepítés pedig nem megoldás, sőt az újabb, biztonsági problémákat vet föl: ahol több százezer migráns telepedett le, ott szükségszerűen megemelkedett a bűnözés.

Ugyanakkor azzal is szembe kell nézni, hogy a közösség katonailag önállóan – az amerikai, vagy ha úgy tetszik, az angolszász segítség nélkül – képtelen megvédeni magát. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy Európa mindig akkor volt erős, amikor több erőközpont együttműködésével irányították, s nem egy életidegen brüsszeli központból. Ez egyben azt is jelenti, hogy új típusú együttműködésre van szükség, ahol a nemzetállamoknak nagyobb szerepe van. Arra is kiért, hogy az unió és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) halott, új szellemben, új típusú egyezmény kidolgozására van szükség.

Hazánkról szólva elmondta, a sikeresnek tartott magyar modell lényege, hogy stabil politikai háttérre építve, szigorú fiskális politikára alapozták azt az új rendszert, amelyben segélyalapú helyett munkaalapú társadalom épül, s ehhez kapcsolódva van nagy szerepe a keleti nyitásnak.