Beárazta a piac is a rendszerszintű korrupciót

A Konzum részvényei az 57 forintos pénteki záróárhoz képest 68 forintra ugorjanak a hétfői tőzsdenyitás után.

Mérföldkőhöz érkezett Magyarország, miután nemcsak az ellenzéki pártok és a kormány által „démonizált” civil szervezetek figyelmeztetnek a hazai politikai korrupció kiterjedtségére, hanem a pénzügyi piac is lényegében beárazza a rendszerszintű korrupciót. Legalábbis nehéz más magyarázatot adni arra, hogy mitől lőtt ki egy magáncég részvénye a hétfői tőzsdenyitást követően. A Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. papírjai ugyanis közel 20 százalékot emelkedtek, pedig semmilyen olyan üzleti hírről nem érkeztek információk, amelyek a cég részvényárfolyamát érdemben befolyásolták volna. Csupán annyi került fel pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapjára, hogy Mészáros Lőrinc gázszerelő, Felcsút polgármestere, a miniszterelnök jó barátja megvásárolta a Konzum 19,6 százalékát. Emellett szintén pénteken derült ki, hogy a Konzum PE Magántőkealap – amelynek tulajdonosai ismeretlenek – szintén további 22,5 százalékos részesedést szerzett a szóban forgó cégben.

Ez elég volt ahhoz, hogy a Konzum részvényei az 57 forintos pénteki záróárhoz képest 68 forintra ugorjanak a hétfői tőzsdenyitás után.

Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy világos legyen: a Mészáros-közeli vállalathoz ilyen-olyan formában hamarosan ömleni fognak a megrendelések, illetve garantált az uniós pályázatokon való sikeres szereplés is. A lapunk által megkérdezett befektetési szakemberek, akik csak név nélkül vállalták a beszélgetést, azt mondták, hogy természetes reakció volt a részvények emelkedése. A magyarországi viszonyok alapján tudni lehet, hogy a Konzum sikeres üzleti év előtt áll, egyébként aligha fektetett volna be Mészáros Lőrinc, ha nem látna „fantáziát” a cégben. A bejelentés alapján ugyanis Mészáros közvetett módon kisebbségi befolyást szerzett a Hunguest Hotels szállodaláncban is. (A Világgazdaság cikke szerint a vállalkozónak az R-Kord Kft.-n keresztül korábban is voltak érdekeltségei a szállodaiparban). A szállodák egy részében – például a Galyatetőn található Hunguest Hotelben – amúgy is elkelne egy alaposabb felújítás, amelyhez uniós forrás is igényelhető. Korábban a Heti Válasz számolt be arról a közel 30 milliárd forintos hitelkeretről, amit az állami Eximbank nyújtott a szocialista oligarchának tartott Leisztinger Tamás tulajdonában lévő Hunguest-szállodalánc felvásárlásához.

Azt azonban tagadta a Konzum-csoport elnöke, Jászai Gellért, hogy a teljes összeg ment volna a szállodák megvásárlására. A Magyar Időknek úgy nyilatkozott korábban, hogy az adásvételhez „a szokásos mértékű saját erő” mellett az Eximbank és az MKB nyújtott finanszírozást, de az állami tulajdonú Exim mindössze 3,3 milliárdot adott, ami kevesebb, mint a tranzakciós érték 15 százaléka. Jászai arról is beszélt, hogy az Eximbanknak több mint három éve van szerepe a Hunguest finanszírozásában. A mostani adásvétel előfeltételeként a társaság hosszú távra átalakította Erste banknál lévő hitelállományát, hosszabb futamidőben állapodtak meg. Jászai szerint ezzel a lépéssel sokkal nagyobb mozgástere lett a vállalatnak, felújításra és karbantartásra például az eddigi keret két és félszerese juthat évente. Egyáltalán nem titkolta, hogy a turizmus növekvő nemzetgazdasági jelentőségének köszönhetően „uniós források, vagy akár más állami beruházásösztönző programok is nagyobb arányban megjelenhetnek a jövőben a szektorban”. Ahogy a Heti Válasz korábban megjegyezte: a Horn-kormány alatt különös körülmények között privatizált Hunguest hoteleket húsz évvel később újra az állam közreműködésével származtatták tovább kormányközeli üzletembereknek.