Az ügy különlegességét jelzi, hogy Bánki Erik, a gazdasági bizottság jelenlegi fideszes elnöke hosszú idő után most megtisztelte lapunkat: kivételesen válaszolt a hozzá intézett kérdéseinkre. Bánki Erik azonban egy újabb magyarázatot adott a liechtensteini cég körüli furcsaságra. Szerinte az történt, hogy a 2014-ben érvényes szabályok szerint először tartózkodási engedélyt kapott még a külföldi, és csak fél év után kérvényezhette a letelepedési engedélyt. Az S&Z azonban csak sokkal később igényelte – az ügyfél kérésére – a letelepedési engedélyt. Bánki Erik válaszából az szűrhető le, hogy ez az engedélykérés zavarhatta meg a bevándorlási hivatalt.
Ebből a történetből is jól látszik, hogy a letelepedésikötvény-program három állami szereplőjének alig van rálátása a kötvényes bevándorlók engedélyeztetési eljárására. A fideszes többségű gazdasági bizottság jelöli ki a közvetítő cégeket. A bevándorlási hivatal csak a tartózkodási, illetve letelepedési engedélyek kiadásáért felel, és az adósságkezelő – szintén végrehajtóként – a kötvények lejegyzését koordinálja. Egymást azonban nem ellenőrizhetik, a BMH például csak olyan adatokkal rendelkezik, amit az offshore cégek közölnek vele. Lényegében az offshore cégek bemondására és kötvényjegyzési ígéretére adja ki a letelepedési engedélyeket. Nem ellenőrzi például, hogy az engedélyek kiadását követően valóban megvette-e a kötvényt a cég. (Ha ellenőrizné, akkor tudná, hogy az S&Z már korábban megvásárolta a magyar államtól a papírt). Összesen nyolc vállalkozásnak volt forgalmazási engedélye, jelenleg öt cégnek van kötvényjegyzésre jogosultsága. Beszédes, hogy egy kivételével az összes cég az offshore cégek körében népszerű helyszíneken van bejegyezve.
