Az ügy különlegességét jelzi, hogy Bánki Erik, a gazdasági bizottság jelenlegi fideszes elnöke hosszú idő után most megtisztelte lapunkat: kivételesen válaszolt a hozzá intézett kérdéseinkre. Bánki Erik azonban egy újabb magyarázatot adott a liechtensteini cég körüli furcsaságra. Szerinte az történt, hogy a 2014-ben érvényes szabályok szerint először tartózkodási engedélyt kapott még a külföldi, és csak fél év után kérvényezhette a letelepedési engedélyt. Az S&Z azonban csak sokkal később igényelte – az ügyfél kérésére – a letelepedési engedélyt. Bánki Erik válaszából az szűrhető le, hogy ez az engedélykérés zavarhatta meg a bevándorlási hivatalt.
Ebből a történetből is jól látszik, hogy a letelepedésikötvény-program három állami szereplőjének alig van rálátása a kötvényes bevándorlók engedélyeztetési eljárására. A fideszes többségű gazdasági bizottság jelöli ki a közvetítő cégeket. A bevándorlási hivatal csak a tartózkodási, illetve letelepedési engedélyek kiadásáért felel, és az adósságkezelő – szintén végrehajtóként – a kötvények lejegyzését koordinálja. Egymást azonban nem ellenőrizhetik, a BMH például csak olyan adatokkal rendelkezik, amit az offshore cégek közölnek vele. Lényegében az offshore cégek bemondására és kötvényjegyzési ígéretére adja ki a letelepedési engedélyeket. Nem ellenőrzi például, hogy az engedélyek kiadását követően valóban megvette-e a kötvényt a cég. (Ha ellenőrizné, akkor tudná, hogy az S&Z már korábban megvásárolta a magyar államtól a papírt). Összesen nyolc vállalkozásnak volt forgalmazási engedélye, jelenleg öt cégnek van kötvényjegyzésre jogosultsága. Beszédes, hogy egy kivételével az összes cég az offshore cégek körében népszerű helyszíneken van bejegyezve.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!