Letelepedési üzlet: továbbra sem oszlik a homály

Egymásnak ellentmondó magyarázatokat kapunk az egyik közvetítő társaság két furcsa tranzakciójára.

Tanácstalannak tűnnek az állami szervek a letelepedésikötvény-program egyik közvetítő cége által közölt adatok ellentmondásaival kapcsolatban. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) főigazgatója januárban arról tájékoztatta hivatalos, vagyis közérdekűadat-igénylés során Demeter Márta független országgyűlési képviselőt, hogy a liechtensteini S&Z Program Ltd. 2016-ban két letelepedési állampapír vásárlásáról adott tájékoztatást a hivatalnak. Ennek az offshore cégnek azonban 2014 szeptemberében visszavonta az Országgyűlés – akkor még Rogán Antal vezette – gazdasági bizottsága a kötvényforgalmazási engedélyét, vagyis tavaly már nem vehetett legálisan ilyen állampapírt ez a cég. A letelepedési kötvényt ugyanis zárt körben bocsátja ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), vagyis csak azok a vállalkozások vásárolhatják meg, amelyeknek érvényes engedélye van a gazdasági bizottságtól.

Beszédes, hogy az információt kiadó bevándorlási hivatal két hete nem válaszol lapunk ezt firtató kérdésére. Igaz, a Magyar Időknek azt írták, az S&Z esetében a „rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a vállalkozás részéről akkor jegyezte le a kötvényt, amikor az ehhez szükséges, a gazdasági bizottság által kiadott engedélyekkel még rendelkezett, vagyis a kötvény lejegyzése szabályosan történt”. Arról azonban nem esik szó, hogy miért közölt ezzel ellentétes információt a hivatal a közérdekűadat-igénylésben. Az adósságkezelő is hasonlóan reagált. – Ellentétben a Magyar Nemzet cikkében szereplő állítással, az ÁKK 2016-ban semmilyen kötvényt nem értékesített az S&Z számára – közölte a Barcza György vezette adósságkezelő.

Lapunk úgy tudja, hogy az S&Z még 2014-ben vásárolta meg a szóban forgó kötvényeket, azonban nem értesítette az állampapír-vásárlás tényéről a BMH-t. A konstrukció szerint ugyanis miután a külföldi átadta a kötvény 300 ezer eurós (93 millió forintos) árát és a személyes adatait a közvetítő cégnek, a vállalkozás felkeresi a bevándorlási hivatalt. Ekkor a cég csak ígéretet tesz a kötvény lejegyzésére, majd a tartózkodási engedély kiállítása után van 45 napja arra, hogy lejegyezze az állampapírt. Ezt követően azonban jeleznie kell a BMH-nak, hogy megtörtént a kötvényjegyzés. Úgy tudjuk, ezt mulasztotta el az S&Z megtenni, majd a hivatal többszöri felszólítását követően ennek tavaly tett eleget. Elképzelhető, hogy a bevándorlási hivatal ekkor, vagyis a 2016-os évhez regisztrálta a kötvényvásárlás tényét, holott az 2014-ben volt. De mivel hivatalosan semmilyen részlet nem derült ki a furcsa ügyről, nem tudni, mi zajlott a valóságban.

Az ügy különlegességét jelzi, hogy Bánki Erik, a gazdasági bizottság jelenlegi fideszes elnöke hosszú idő után most megtisztelte lapunkat: kivételesen válaszolt a hozzá intézett kérdéseinkre. Bánki Erik azonban egy újabb magyarázatot adott a liechtensteini cég körüli furcsaságra. Szerinte az történt, hogy a 2014-ben érvényes szabályok szerint először tartózkodási engedélyt kapott még a külföldi, és csak fél év után kérvényezhette a letelepedési engedélyt. Az S&Z azonban csak sokkal később igényelte – az ügyfél kérésére – a letelepedési engedélyt. Bánki Erik válaszából az szűrhető le, hogy ez az engedélykérés zavarhatta meg a bevándorlási hivatalt.

Ebből a történetből is jól látszik, hogy a letelepedésikötvény-program három állami szereplőjének alig van rálátása a kötvényes bevándorlók engedélyeztetési eljárására. A fideszes többségű gazdasági bizottság jelöli ki a közvetítő cégeket. A bevándorlási hivatal csak a tartózkodási, illetve letelepedési engedélyek kiadásáért felel, és az adósságkezelő – szintén végrehajtóként – a kötvények lejegyzését koordinálja. Egymást azonban nem ellenőrizhetik, a BMH például csak olyan adatokkal rendelkezik, amit az offshore cégek közölnek vele. Lényegében az offshore cégek bemondására és kötvényjegyzési ígéretére adja ki a letelepedési engedélyeket. Nem ellenőrzi például, hogy az engedélyek kiadását követően valóban megvette-e a kötvényt a cég. (Ha ellenőrizné, akkor tudná, hogy az S&Z már korábban megvásárolta a magyar államtól a papírt). Összesen nyolc vállalkozásnak volt forgalmazási engedélye, jelenleg öt cégnek van kötvényjegyzésre jogosultsága. Beszédes, hogy egy kivételével az összes cég az offshore cégek körében népszerű helyszíneken van bejegyezve.

Szerettük volna megkérdezni az S&Z nevű liechtensteini céget, azonban semmilyen elérhetőséget nem találtunk sem az interneten, sem az Országgyűlés gazdasági bizottságának honlapján. Sőt a vállalkozás úgy kapott a Rogán Antal vezette bizottságtól engedélyt, hogy még egy magyar kézbesítési megbízottat sem nevezett meg. Egyedül a stróman szerepét betöltő liechtensteini Walter Wachter schaani címe és a szír tulajdonos, Zina Akkad Wattar damaszkuszi lakcíme lelhető fel a hivatalos dokumentumokban.