Ciántechnológiás erdélyi bányatervek a kanadaiaktól

Kizárólag tengerentúli cégek kaptak kitermelési engedélyt a gazdag színesfémlelőhelyeken. A CETA elfogadásával nőtt a lendület.

Hiába azonban a kanadai cégek lendülete, a végső döntés a román államtól függ. E téren intő jel a tengerentúli társaságok számára a verespataki bányaterv esete, amely azután került holtvágányra, hogy a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éven keresztül próbálta engedélyeztetni Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját a Fehér megyei településen, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A bányaterv elutasítása után a cég tetemes veszteséget volt kénytelen elkönyvelni (2015-ben például 300 millió dollárt), majd elbocsátotta romániai alkalmazottainak többségét. Ezután a társaság stratégiát váltott, és egy washingtoni nemzetközi választott bíróságnál tett panaszt a román állam ellen amiatt, hogy Bukarest megakadályozta a verespataki bányaprojektet, és nemrégiben kérte a verespataki kultúrtáj világörökség részévé való nyilvánítását az UNESCO-tól. Bár a román kormány nem szolgál információval a keresettel kapcsolatban, kiszivárgott, hogy a Gabriel négymilliárd dolláros kártérítési igényt támasztott. Szakértők attól tartanak, hogy Verespatak esete követendő példaként szolgál majd a többi kanadai társaság számára is romániai bányatervük meghiúsulása esetén. A Kanada és az Európai Unió között ideiglenesen életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás révén ugyanis a multinacionális cégeknek nagyobb mozgásterük nyílik kártérítést követelni, ráadásul Bukarest egyetlen feltételt támasztott a CETA aláírásához: a román állampolgárok kanadai vízummentességét.