Visszakapják eddig befizetett pénzüket a reklámadó alanyai, majd a százmillió forint éves bevétel felett eddig fizetendő 5,3 százalékos kulcs helyett 9 százalékossal kell szembenézniük – ez szerepel abban a módosításban, amelyet a nemzetgazdasági tárca nyújtott be tegnap a parlamentnek. A reklámpiacon tevékenykedő, de a százmilliós határt el nem érő társaságokat eddig nem érintette ez a teher, most számukra is kötelező lesz az adófizetés, épp csak visszakapják majd a pénzt csekély összegű támogatás formájában. Így papíron megszűnik az Európai Bizottság által kifogásolt helyzet, hogy tudniillik a kormány diszkriminatív módon hoz adószabályokat.
„A szocialista időket idézik azok a célzott intézkedések, amelyeket bizonyos csoportok érdekében vagy éppen ellenük alkot meg az Országgyűlés. Ebbe a sorba tartozik a reklámadó mellett például az áruházláncokat sújtó tervezett adók sora és az áfacsökkentések” – nyilatkozta lapunknak Angyal József adószakértő.
A szakember szerint az intézkedések mind beavatkozást jelentenek a piac működésébe, ezért nem versenysemlegesek, semmiképpen nem üdvözlendők.
Ha megszavazzák a változtatásokat, az idei évben május 31-éig 0 százalékos lesz az adó, és júniusban emelkedik a korábbi 5,3 százalékos mérték 9 százalékosra. A mostani változtatásra azért került sor, mert a törvényt több lépésben is bírálta az unió. Az első változatát, ahol a nagyobb vállalkozásokra 50 százalékos adót róttak ki, a kisebb cégeknek viszont nem kellett adót fizetniük, versenyellenesnek ítélte. Majd az uniós nyomásra módosított – de továbbra is progresszív, 0–5,3 százalékos adót előíró – törvény ellen is kifogást emeltek Brüsszelben. Az Európai Bizottság szerint több ponton is sérti az állami támogatásról szóló uniós szabályokat. A brüsszeli bürokraták olyan súlyúnak tartották a szabálytalanságot, hogy nem csupán vizsgálatot indítottak, de egy idő után meg is tiltották a kormánynak, hogy az adót beszedje. Az uniós érvelés szerint egyrészt azért ütközött jogszabályba a törvény, mert a magasabb árbevételű cégeknél aránytalanul nagyobb adót kellett fizetni, mint a kisebb vállalkozásoknak. Másrészt azt is szabályellenesnek tartották, hogy azok a vállalkozások, amelyek 2013-ban veszteségesen működtek, levonhatták a veszteséget az adóalapból. Az előbbi passzus egyértelműen az RTL Klubot sújtotta, az utóbbi pedig az Andy Vajna kezébe került TV2 számára jelentett segítséget.
A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint a törvényjavaslat legfőbb célja a bizottság rosszallása ellenére az, hogy az alacsony reklámadóalappal bíró vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.
