A népi gyűlés (parlament) szóvivője, Fu Jing előző nap azt mondta, mintegy hét százalékkal fogja emelni Kína a védelmi kiadásokat ebben az évben, pontos adatot azonban nem közölt. A hét százalékos emeléssel több mint ezer milliárd jüant (43 ezer milliárd forintot) tenne ki a védelmi költségvetés. Ezzel folytatódna az a trend, amely szerint 2010 óta minden évben stagnált vagy a korábbiaknál kisebb arányban nőtt a védelmi költségvetés. A pontos számot a várakozások szerint a kormányfő jelentette volna be az ülésszak kezdetén, ahogy az a korábbi években is történt.
„Támogatni fogjuk a honvédelem és a fegyveres erők reformjának elmélyítését, azzal a céllal, hogy szilárd védelmet és erős hadsereget építsünk, amelyek megfelelnek Kína nemzetközi helyzetének és nemzeti védelmi és fejlesztési érdekeinknek” – állt a költségvetési tervben. További részleteket azonban nem tartalmazott a dokumentum.
Li Ko-csiang kormányfő a haditengerészet és a légvédelem erősítését helyezte kilátásba. „Erősíteni fogjuk a tengeri és légi védelmi képességeinket és a határellenőrzést, hogy biztosítsuk a feltételeket a terrorizmusellenes műveletekhez, a stabilitás megőrzéséhez, a nemzetközi békefenntartáshoz és a nyílt tengeri kísérő feladatokhoz” – mondta.
Li Ko-csiang a népi gyűlés előtt ígéretet tett a légszennyezés csökkentésére is, hogy „újra kék legyen az ég” Kína felett. Az emberek „kétségbeesetten vágynak” arra, hogy gyorsabban javuljon a levegő minősége – fogalmazott a politikus. A kormány fokozni készül a széntüzelésű erőművek modernizálására irányuló erőfeszítéseit, és szigorúan megbünteti az előírásokat megsértő gyárakat.
Kínában idén minimálisan lassul a gazdasági növekedés tavalyhoz képest – jelentette be a miniszterelnöke az Országos Népi Gyűlés (parlament) vasárnap kezdődött ülésszakán. Li Ko-csiang elsősorban gazdasági kérdésekről beszélt. A kormányfő azt mondta, hogy az idei GDP-növekedés „6,5 százalék körüli lesz”. Tavaly a kínai gazdaság 6,7 százalékkal, 26 éve a legkisebb ütemben nőtt.
A kormányfő azt mondta, Peking mindent megtesz annak érdekében, hogy megoldást találjon a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban jelentkező mind nagyobb bizonytalanság mérséklésére. Li Ko-csiang rámutatott arra, hogy a deglobalizáció és a protekcionizmus egyre nagyobb teret nyer, ami komoly kivívás a kínai gazdaságnak.
A miniszterelnök azt mondta, hogy idén a fogyasztói áremelkedés 3 százalék lesz a tavalyi 2 százalék után.
A kormányfő emellett bejelentette, hogy idén 11 millió új munkahelyet teremtenek, 1 millióval többet a tavalyinál, és hogy a munkanélküliséget a városokban 4,5 százalékon akarják tartani.
A kínai miniszterelnök a mintegy 2900 küldött előtt arról is beszélt, hogy a GDP-hez mért államháztartási hiány tavalyhoz képest az idén is 3 százalék lesz. Konkrét számokban ez azt jelenti, hogy a deficit 345,16 milliárd dollárt tesz ki, 29 milliárd dollárral lesz magasabb 2016-hoz viszonyítva.
A miniszterelnök jelezte továbbá, hogy a kormányzati kiadásokat idén 5 százalékkal lefaragják.
Li Ko-csiang bejelentette, hogy folytatják a nehézipar visszaszorítását és a veszteségesen működő állami cégek felszámolását. Ennek keretében az idén 50 millió tonnával csökkentik az acéltermelési és 150 millió tonnával a széntermelési kapacitást. Ezen felül bezárnak szénnel működő erőműveket, ezek együttes energiatermelése mintegy 50 gigawatt.
A kínai kormányfő a beszédében kitért arra, hogy idén 116,11 milliárd dollárt fordítanak vasúti pályák építésére és korszerűsítésére, 261 milliárd dollárt pedig gyorsforgalmi autóutak létrehozására, illetve a vízi közlekedés fejlesztésére.
Kína – pénzügyi ágazaton kívüli – külföldi befektetéseinek értéke idén várhatóan 170 milliárd dollár lesz, ami nagyjából azonos a tavalyi 170,1 milliárd dollárral.
Röviddel a miniszterelnök parlamenti beszéde után a kínai védelmi minisztérium bejelentette, hogy a védelmi kiadások összege először lépi át az ezermilliárd jüant, és 1044 milliárd jüan (151 milliárd dollár) lesz az idén. A tavalyi kiadásokhoz viszonyított 7 százalékos növekedés a legkisebb bővülés az évtizedben, ami a kínai gazdasági növekedés lassulásával függ össze.
