– Most arra várunk, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága részletesen megvitassa a tavaly ősszel benyújtott indítványomat az óraátállítás megszüntetéséről. A témát eddig még nem vette napirendjére a testület. Korábban úgy tűnt, hogy támogatják a javaslatot, de azóta különböző jogszabályokra, rendeletekre hivatkoznak a tagok, úgy tűnik, mégsem szeretnék elfogadni – mondta lapunknak Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő. Ugyanez a bizottság tavaly novemberben – óriási meglepetésre – még támogatta Kepli javaslatát arról, hogy hazánkban a nyári időszámítást vegyék alapul, és maradjunk is ebben a rendszerben.
A képviselő még nem tett le javaslatának elfogadtatásáról. Tervei szerint a most vasárnapi lenne az utolsó óraátállítás, amellyel végleg visszaállnánk a nyári időszámításra. Mint mondta, többször kérték már a napirendre vételt, és most újra megteszik. Reményei szerint két héten belül ismét a bizottság elé kerülhet a kérdés, s ha ott támogatást kap, akkor a következő lépés az Országgyűlés, ahol a javaslat megszavazásához elég az egyszerű többség. Így ősszel már nem kellene az órát ismét átállítani.
Kepli Lajos elmondta, egyelőre nem tudja, mi a kormány végső álláspontja a kérdésben. –Nehéz határozott véleményt kicsikarni belőlük – mondta. Ezt támasztja alá Bencsik Jánosnak, a bizottság egyik fideszes tagjának a nyilatkozata: lapunk megkeresésére közölte, nincs információja arról, hogy megint napirendre kerül-e a kérdés. Érdeklődésünkre, hogy ha a részletes vitáig jutna a téma tárgyalása, ő és pártja támogatná-e a javaslatot, azt válaszolta, feltételezésekbe nem tud belebonyolódni. A képviselő ősszel még egészen más húrokat pengetett: lapunknak arról beszélt, hogy elfogadja Kepli Lajos érvelését, egyetért az ötlettel, és képviselőtársait is arra fogja biztatni, szavazzák meg a javaslatot, ha az a parlament elé kerül.
Március 26-án, vasárnap kell átállítani az órákat hajnali 2 óráról 3 órára. Egy órával tehát kevesebbet alhatunk majd, ám a továbbiakban később fog sötétedni.
– Amíg az Európai Unió többi tagállama továbbra is él az óraátállítás lehetőségével, értelmetlen a nyári időszámítás egész évre való kiterjesztése. Mivel uniós irányelv vonatkozik a kérdésre, közösen kell döntenünk róla. Fontos, hogy időzónánk összhangban legyen azon országokéval, amelyekkel szoros gazdasági kapcsolatban vagyunk, ezzel csökkentve a tranzakciós költségeket. Ugyanakkor energiamegtakarítási szempontból egyre kevésbé releváns a kérdés, hiszen amit a világításon megspórolunk, azt elveszítjük például a légkondicionáláson. Az ügy szimbolikus jelentőséggel is bír: az, hogy ugyanakkor van éjfél Budapesten, mint Párizsban és Berlinben, nem pedig akkor, amikor Bukarestben és Kijevben. Ebből is érezzük, hogy kulturálisan és gazdaságilag Nyugatra húz a szívünk – közölte megkeresésünkre az ellenzéki Momentum Mozgalom.
Kepli Lajos korábban úgy nyilatkozott, hazánk időzónájára uniós irányelv vonatkozik, amelyet nem kötelező elfogadnunk, nemzeti szintű döntés is elég a váltáshoz. Szerinte több kutatás is kimutatta, hogy az emberek az átállítás után fáradtabbak, ingerültebbek lesznek, több közlekedési baleset is történik, mint máskor. Mint mondta, leginkább a mezőgazdaságot segítené, ha az ország egész évben a nyári időszámításban maradna. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. korábban azt közölte lapunkkal, becslései alapján az óraátállítással a magyar fogyasztók évente négy-öt milliárd forintot takaríthatnak meg áramköltségeikből.
Kepli Lajos még októberben nyújtotta be indítványát az óraátállítás megszüntetéséről. Az LMP akkor közölte, szakpolitikai szinten lehetne foglalkozni az óraátállítás eltörlésével. A párt szóvivője, Gál József lapunknak azt mondta, a téli és a nyári időszámításnak, vagyis az órák évente kétszeri átállításának nincs sok értelme, és a kérdést energiapolitikai szempontból is meg lehetne vizsgálni.
Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár decemberben azt mondta, uniós irányelv írja elő a közös óraállítást a belső piac megfelelő működéséért. Szerinte az óraátállítás eltörlése problémákat okozna a nemzetközi vasúti közlekedés menetrendjében, ugyanakkor elismerte, hogy a változtatás kedvező hatással lehetne a turizmusra. Párttársa, Bodó Sándor országgyűlési képviselő fontosnak nevezte, hogy az unióban egységesen járjanak el ebben a kérdésben. Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka társadalmi párbeszédet és összehangolt uniós álláspontot szorgalmazott.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával lenne célszerű készíteni egy alapos kutatást az óraátállítás témájában. Ha e tanulmány végső következtetése az, hogy a magyar vállalkozások számára előnyös lenne egész évben a nyári időszámításban maradni, akkor érdemes lépni, főként, ha ez energiamegtakarítással és közérzetünk javulásával jár.
Az átállás komoly egészségkárosodást is okozhat is. Számos kutatás született a témában, amely szerint az átállítás napján többen kapnak szívinfarktust és stroke-ot, illetve a közúti balesetek száma is megnő. Sőt azt is észrevették, hogy ezen a napon a bírák hosszabb börtönbüntetéseket szabnak ki, mint egy átlagos hétköznapon.
