Akkor sem tudták rendesen felmérni, hogy valójában kinek árt és kinek használ az intézkedés. A számukra kedves CBA, Coop és Reál voltak azok, amelyek a vártnál nagyobb forgalomkiesést szenvedtek el – mondta lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemzőt azzal összefüggésben kérdeztük, hogy kiderült, a kiskereskedelmi multiláncok megregulázására eltervezett, az elmúlt napok híreit sikeresen tematizáló javaslatcsomag számos pontján felpuhulhat. A kormánypárti Magyar Idők legalábbis arról értesült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség által közösen jegyzett kereskedelempolitikai munkaanyagból kikerülhet például az évi 20 milliárd forintosra tervezett parkolóadó, illetve az adóval kiváltható kötelező alkalmazotti létszámra vonatkozó előírások. Sőt ha a lap jól tudja, a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekért fizetendő felügyeleti díj bevezetését sem támogatja a kabinet.
– Ha valóban visszalép a kormány ezektől az ötletektől, az azt jelenti, meghallották a hangunkat. Mindenhol darabokra szedtük az elképzelést – mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc hozzátette, a kormány nem veszi észre, hogy amikor a multikat próbálja megleckéztetni, valójában a vidékit, a magyart üti, mert ő lesz a javaslat igazi kárvallottja. A főtitkár lapunknak felidézte a szervezet elnökének, Demján Sándornak a véleményét, amely szerint ha valaki ilyen csomagot tesz le az asztalra, annak távoznia kell a közéletből. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezt nem Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezetőnek címezték.
A minisztérium szerepével kapcsolatban Ceglédi Zoltán úgy látja, Varga Mihály irányítása alatt a tárca korántsem olyan fajsúlyos, mint volt Matolcsy György minisztersége idején. Szerinte nehéz megmondani, hogy a kormány esetleges visszalépése további gyengülést jelent-e a tárcára nézve. Nyomatékosította, valójában továbbra is a jelenlegi jegybankelnök politikáját hajtják végre a gazdaságban. A szakértő felidézte, hogy egyéb területeken is járt már pórul a kormány úgy, hogy előkészítetlen törvényjavaslatokat próbált áterőltetni a társadalmon. Ilyen volt az internetadó is, amellyel rendkívüli módon melléfogtak. Mint az elemző elmondta, jól látszik, hogy egy-egy politikai motivációjú, de valójában megalapozatlan ötlet átmegy a struktúrán, s akár egészen odáig is eljuthat, hogy kidolgozzák. Valószínűleg most időben sikerült észrevenni, hogy nemcsak a büntetni akart multik, hanem a preferált magyar tulajdonú üzletláncok is kárvallottjai lennének az intézkedéseknek, s európai fórumokon elbukhatna a kezdeményezés.
