Az óriási eltéréseket mutató statisztikai adatok kapcsán lapunk megkereste a KSH-t, ám lapzártánkig nem kaptunk visszajelzést. Így egyelőre nincs magyarázat arra, hogy miként lehetséges jelentős eltérés a külkereskedelmi mutatókban úgy, hogy egyéb mérőszámok terén nincs jelentős kilengés.
A Gebhardt által készített összeállítás abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy az ügyeskedés jármű-, illetve olajipari termékek kapcsán vetődött fel. Az ugyanis régóta ismert, hogy az áruk papíron való utaztatása – ami indokául szolgálhat a statisztikában mutatkozó eltéréseknek – leginkább az ömlesztett termékek, például a cukor, a liszt vagy az étolaj esetében jellemző. Az ilyen visszaélések kiszűrésére helyezték üzembe az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer). A legutóbb közölt – tavaly májusi – adatok szerint az ekáernek köszönhetően közel 7 milliárd forintnyi eltitkolt adót regisztráltak a revizorok. Mindezek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a napokban kirobbant áfacsalási ügyben a vasúti, esetleg folyami szállítmányozási piac is érintett.
