Szakértői vélemények szerint az áruk utaztatásával megvalósuló áfacsalást nem lehet a nullára leszorítani hatósági eszközökkel, de az egymással kereskedelmet folytató országok kiviteli és behozatali adatai közötti nagy különbség komoly mértékű visszaélésekre utal.
Egy korábban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén szolgálatot teljesítő diplomata, Maximilian R. P. Gebhardt minapi blogbejegyzésében írt arról az ENSZ külkereskedelmi tükörstatisztikáira hivatkozva, hogy a különböző országok export- és importadataiban nagy eltéréseket tapasztalt hazánkkal kapcsolatban. Csak 2015-ben 980 milliárd forinttal módosítja – pontosabban rontja – a magyar GDP-t a Gebhardt számításai szerint becsült eltérés, ami a bruttó nemzeti össztermék 3 százaléka. A 444.hu által szemlézett összefoglaló szerint a gépjárművek, az elektronikai cikkek és a repülők kereskedelmében rengeteg ország sokkal több kivitelt regisztrált Magyarországra, mint amennyit a magyarok importként elkönyveltek. Az olajipari termékek, növényi olajok esetében pedig épp fordított a helyzet. A portál arra is felhívja a figyelmet, óvatosan kell bánni az elemzéssel, mert ekkora eltérés meglátszana más statisztikán is, például a fizetési mérlegen.
– Kisebb eltérések magyarázhatók módszertani okokkal, ám nagyságrendnyi különbségek esetén joggal merül fel az áfacsalás gyanúja – kommentálta az amerikai diplomata blogbejegyzésében foglaltakat Katona Tamás. A szocialista kormányok idején egyebek között a Központi Statisztikai Hivatal, majd a Magyar Államkincstár elnöki tisztségét is betöltő közgazdász-statisztikus lapunk megkeresésére kifejtette: az Európai Unió országaiban a statisztikai módszertan egységes, azaz egy-egy tagállam belső – közösségen belüli – importadatai nagyjából, hibahatáron belül fedésben kell hogy legyenek más országok exportszámaival, már ami a közös kereskedelmet illeti. Magyarán súlyos visszaéléseket sejtet, ha a tagországok kiviteli, illetve behozatali számai nincsenek szinkronban.
– A trükközéseket nem lehet teljes körűen kizárni, az ellenőrzések hatékonysága ugyanakkor fokozható lenne – vélekedett Katona Tamás, aki szerint a most nyilvánosságra került eltéréseket nem lehet egy vállrándítással elintézni.
Az óriási eltéréseket mutató statisztikai adatok kapcsán lapunk megkereste a KSH-t, ám lapzártánkig nem kaptunk visszajelzést. Így egyelőre nincs magyarázat arra, hogy miként lehetséges jelentős eltérés a külkereskedelmi mutatókban úgy, hogy egyéb mérőszámok terén nincs jelentős kilengés.
A Gebhardt által készített összeállítás abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy az ügyeskedés jármű-, illetve olajipari termékek kapcsán vetődött fel. Az ugyanis régóta ismert, hogy az áruk papíron való utaztatása – ami indokául szolgálhat a statisztikában mutatkozó eltéréseknek – leginkább az ömlesztett termékek, például a cukor, a liszt vagy az étolaj esetében jellemző. Az ilyen visszaélések kiszűrésére helyezték üzembe az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer). A legutóbb közölt – tavaly májusi – adatok szerint az ekáernek köszönhetően közel 7 milliárd forintnyi eltitkolt adót regisztráltak a revizorok. Mindezek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a napokban kirobbant áfacsalási ügyben a vasúti, esetleg folyami szállítmányozási piac is érintett.
