A törvényesített és a rendszerszintű korrupció iskolapéldája a magyar letelepedési kötvényprogram – állapította meg a Transparency International Magyarország (TI) és az Investment Migration Council közös tanulmánya. A dokumentum szerint a letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak, Magyarország azonban egyetlen fillér haszonra sem tesz szert.
A mellékletekkel együtt több mint százoldalas tanulmány gerincét Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a Közép-európai Egyetem és az ELTE tanára készítette. Ebből kiderült, hogy a letelepedési programnak semmi köze nincs az államadósság finanszírozásához és a más országokban is létező befektetői vízumprogramokhoz. Az adósságfinanszírozás egyik legfontosabb szabálya, hogy egy állam minél olcsóbban, vagyis alacsony kamatok mellett értékesítsen kötvényeket. A magyar letelepedési állampapír azonban túl drága, a piaci kamatnak a négyszeresét fialja, mivel a fideszes többségű Országgyűlés törvényben rögzített egy garantált, 2 százalékos hozamszintet.
Más állampapírfajtáknál nincs törvényileg szabályozva a kamatszint, csak a letelepedési papírok esetében. Más országok vízumprogramjai pedig úgy működnek, hogy olyan valós gazdasági tevékenységet honorálnak letelepedési engedéllyel vagy állampolgársággal, amely jelentős összeget hoz az adott államba, illetve új munkahelyek létrejöttét segíti elő. A legliberálisabb szabályozás is elvárja, hogy nagy értékű ingatlant vásároljon a külföldi, és a valóságban is az év egy részében ott tartózkodjon. A magyar program azonban még azt sem írja elő, hogy megjelenjen hazánkban a kötvényt vásárló külföldi. Sőt, még pénzt sem hoz Magyarországra, csupán kölcsön ad hazánknak, ami után még közpénzt is fizetünk kamat gyanánt.
Leginkább a letelepedési kötvényeket forgalmazó, többségében offshore cégek járnak kimondottan jól a konstrukcióval. Ezek a vállalkozások jegyezhetik le a 300 ezer eurós kötvényt, kapják a külföldi által fizetett 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, és a magyar adófizetők révén még 29 ezer eurós kamathoz is jutnak. Vagyis egyetlen, 93 millió forintos kötvény értékesítésén a Fidesz-közeli offshore cégek 23-28 millió forintot keresnek, ami elképesztően magas, közel 30 százalékos jutaléknak felel meg. Ez százszor magasabb összeg az állampapírpiacon megszokott átlagos jutalékokhoz képest. (A globális szereplők, mint a Deutsche Bank és a Goldman Sachs egyébként 0,3 százalékos haszonnal forgalmaztak korábban magyar államkötvényeket.)
A közel négy éve működő program során eddig 4700 papír lelt gazdára. Családtagokkal együtt mintegy 16 ezer, az Európai Unión kívülről érkező bevándorlónak adott a kormány állandó letelepedési engedélyt és szabad mozgási lehetőséget a schengeni övezetben.
Az offshore cégek eddig 115-130 milliárd forintot kerestek a programon, amelyből mintegy 42 milliárd forint közpénznek számít. – Az egyetlen magyarországi bejegyzésű cég kivételével a közvetítő vállalkozásokat offshore paradicsomokban regisztrálták, ezért aligha feltételezhető, hogy ezek a társaságok Magyarországon adót fizetnének a tetemes bevételeik után – emelte ki Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi vezetője szerint a letelepedési államkötvényprogram a magyar állam megbízhatóságát aláásó rendszerszintű korrupció terméke.
– Azt nem lehet tudni, hogy kik állnak a közvetítő vállalkozások mögött, vagyis az Országgyűlés nem érvényesíti az alaptörvény azon előírását, miszerint nemzeti vagyont csak átláthatóan működő szervezetre lehet bízni – tette hozzá Ligeti. Márpedig a közvetítő vállalkozások bevételének tetemes hányada a magyar államtól kapott közpénzből származik.
Nagy Boldizsár szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságának privilégiuma a közvetítő vállalkozások kijelölésére vagy kizárására aligha egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, különösen, hogy az eljárás nem átlátható, jogorvoslat pedig nincs. A letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása egyébként is hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el őket.
A közvetítő vállalkozásoknak az Országgyűlés gazdasági bizottsága adott engedélyt, ebben a testületben is a Fidesz képviselői vannak többségben. A programot Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter még 2012-ben a gazdasági bizottság elnökeként kezdeményezte, és ő nyújtotta be a parlamentnek az ezt lehetővé tevő jogszabályt.
A kormány januárban azt ígérte, hogy az Államadósság Kezelő Központ március végén lezárja a letelepedési államkötvények forgalmazását. Ez azonban csak a kötvénykereskedés felfüggesztését jelenti, vagyis semmi akadálya annak, hogy később újrainduljon a letelepedési államkötvények kereskedelme.
