A közel négy éve működő program során eddig 4700 papír lelt gazdára. Családtagokkal együtt mintegy 16 ezer, az Európai Unión kívülről érkező bevándorlónak adott a kormány állandó letelepedési engedélyt és szabad mozgási lehetőséget a schengeni övezetben.
Az offshore cégek eddig 115-130 milliárd forintot kerestek a programon, amelyből mintegy 42 milliárd forint közpénznek számít. – Az egyetlen magyarországi bejegyzésű cég kivételével a közvetítő vállalkozásokat offshore paradicsomokban regisztrálták, ezért aligha feltételezhető, hogy ezek a társaságok Magyarországon adót fizetnének a tetemes bevételeik után – emelte ki Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi vezetője szerint a letelepedési államkötvényprogram a magyar állam megbízhatóságát aláásó rendszerszintű korrupció terméke.
– Azt nem lehet tudni, hogy kik állnak a közvetítő vállalkozások mögött, vagyis az Országgyűlés nem érvényesíti az alaptörvény azon előírását, miszerint nemzeti vagyont csak átláthatóan működő szervezetre lehet bízni – tette hozzá Ligeti. Márpedig a közvetítő vállalkozások bevételének tetemes hányada a magyar államtól kapott közpénzből származik.
Nagy Boldizsár szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságának privilégiuma a közvetítő vállalkozások kijelölésére vagy kizárására aligha egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, különösen, hogy az eljárás nem átlátható, jogorvoslat pedig nincs. A letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása egyébként is hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el őket.
