Újabb megdöbbentő kijelentésre ragadtatta magát a parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, amikor a kormánypárti Magyar Időknek azzal dicsekedett, hogy az elmúlt évben több mint 260 milliárd forintot tett ki a behajtási bevétel, és ez az adóhivatal új módszerének tudható be. Ha Tállai András nem tévedett, akkor saját magát buktatta le, ez a szám ugyanis inkább az adóbehajtás hatékonyságának romlását jelzi: 2015-ben még 149 milliárd forinttal többet tudott beszedni ilyen címen, mint tavaly. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évkönyvében található adatokból az is kiderül, ilyen alacsony számot utoljára 2007-ben produkált az adóhatóság, amikor alig valamivel haladta csak meg a 260 milliárdot a végrehajtási bevétel.
A politikus egyébként hosszasan ecsetelte a NAV új „segítő hozzáállását”, miszerint sokkal több fizetési felszólítást postáz az elmaradással küzdő ügyfeleknek, így a tájékoztatás után az érintettek lehetőséget kapnak a korrekcióra. Hozzátette, hogy a nem fizetők ügyében azonban már a törvény engedte szigorral lépnek fel.
NAV-os bevallás: még néhány nap
Március 16-ig lehet kérni a NAV-tól a személyi jövedelemadóról szóló adóbevallási tervezet postázását – közölte a hivatal. Az ügyfelek levélben, SMS-ben vagy a NAV honlapján kitölthető űrlapon kérhetik, hogy a hivatal az adóbevallási tervezetet postai küldeményként juttassa el hozzájuk. (MN)
Azt is elmondta, hogy a hatóság az elmúlt évben több százezer inkasszót bocsátott ki, emellett tízezrével rendelte el az adósok munkabérének részbeni elvonását, valamint ingóságok és ingatlanok lefoglalását. Megjegyezte, tavaly több mint 11 millió alkalommal küldött érdeklődőlevelet a NAV a hazai bankszféra szereplőinek, háromszor annyit, mint 2015-ben. Mindezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy a NAV évkönyvének tanúsága szerint 2015-ben inkasszóból és a végrehajtás elkezdése utáni önkéntes befizetésekből összesen 346 milliárd forint bevétel származott, tehát közel 90 milliárddal több, mint a tavalyi teljes összeg. Forrásaink szerint a visszaesés nem a magánszemélyeket, hanem jellemzően a cégeket érintő ellenőrzések terén mutatkozott meg.
A számokat ismertetve Tállai András azt is megemlítette, tavaly sokszor előfordult, hogy az adóvégrehajtók kimentek a cégek telephelyére, vagy felkeresték a magánszemélyeket. Ilyen nagyjából kétszer annyiszor történt, mint 2015-ben – tette hozzá. Ennek az a célja, hogy az érintettek ne tüntethessék el vagyontárgyaikat, ne hiúsíthassák meg a köztartozás beszedését, megtérítését. A NAV munkáját jól ismerő szakértők azonban korábban többször is arról beszéltek lapunknak, hogy a személyes végrehajtás jóval költségesebb, bonyolultabb és időigényesebb, mint az inkasszó. A bevételi számokból pedig az látszik, hogy eredménytelenebb is. A személyes megjelenéshez legalább két revizor kell, naponta maximum két-három helyszínre tudnak kimenni, az inkasszóhoz pedig elég egy ügyintéző.
Nemrég számoltunk be arról is, hogy több tízezerrel csökkent a vizsgálatok száma tavaly a NAV-nál a kisebb állomány miatt. Így csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb adókülönbözetet tárt fel a Tállai András által vezetett szerv, mint egy évvel korábban. Ami az állomány zsugorodásának okait illeti, egyrészt magas az elvándorlás aránya, másrészt leépítések is történtek. Ez a folyamat 2016-ban döbbenetes méretűvé vált, a létszám az év eleji 22 442 főről az év végére információnk szerint 19 500-ra apadt. Ennek tudható be, hogy még a hagyományosan kockázatosként számontartott cégeket sem tudják megfelelően ellenőrizni, a vizsgálatok száma ezen a területen tavaly a tavalyelőtti kétharmada volt.
Tállai András február elején az MTI-vel azt közölte, hogy a revizorok 488 milliárd forint eltitkolt adót tártak fel 2016-ban. Feltehető ugyanakkor, hogy az államtitkár rossz szakkifejezést használt. Ekkora összegről ugyanis csak akkor lehet szó, ha valójában nem az eltitkolt adóról, hanem az ellenőrzések során megállapított nettó adókülönbözetről van szó.
