A számokat ismertetve Tállai András azt is megemlítette, tavaly sokszor előfordult, hogy az adóvégrehajtók kimentek a cégek telephelyére, vagy felkeresték a magánszemélyeket. Ilyen nagyjából kétszer annyiszor történt, mint 2015-ben – tette hozzá. Ennek az a célja, hogy az érintettek ne tüntethessék el vagyontárgyaikat, ne hiúsíthassák meg a köztartozás beszedését, megtérítését. A NAV munkáját jól ismerő szakértők azonban korábban többször is arról beszéltek lapunknak, hogy a személyes végrehajtás jóval költségesebb, bonyolultabb és időigényesebb, mint az inkasszó. A bevételi számokból pedig az látszik, hogy eredménytelenebb is. A személyes megjelenéshez legalább két revizor kell, naponta maximum két-három helyszínre tudnak kimenni, az inkasszóhoz pedig elég egy ügyintéző.
Nemrég számoltunk be arról is, hogy több tízezerrel csökkent a vizsgálatok száma tavaly a NAV-nál a kisebb állomány miatt. Így csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb adókülönbözetet tárt fel a Tállai András által vezetett szerv, mint egy évvel korábban. Ami az állomány zsugorodásának okait illeti, egyrészt magas az elvándorlás aránya, másrészt leépítések is történtek. Ez a folyamat 2016-ban döbbenetes méretűvé vált, a létszám az év eleji 22 442 főről az év végére információnk szerint 19 500-ra apadt. Ennek tudható be, hogy még a hagyományosan kockázatosként számontartott cégeket sem tudják megfelelően ellenőrizni, a vizsgálatok száma ezen a területen tavaly a tavalyelőtti kétharmada volt.
Tállai András február elején az MTI-vel azt közölte, hogy a revizorok 488 milliárd forint eltitkolt adót tártak fel 2016-ban. Feltehető ugyanakkor, hogy az államtitkár rossz szakkifejezést használt. Ekkora összegről ugyanis csak akkor lehet szó, ha valójában nem az eltitkolt adóról, hanem az ellenőrzések során megállapított nettó adókülönbözetről van szó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!