Különleges év volt a tavalyi a költségvetést tekintve, hiszen először lett volna rá esély a rendszerváltás óta, hogy nullszaldóval zárjon a büdzsé. A kormány is úgy indult neki az évnek, hogy „nullás” lesz a költségvetés, vagyis az állam nem költ többet, mint amekkora bevételre szert tesz. (Később úgy finomította a kabinet, hogy a működési költségek esetében valósul meg a nullás büdzsé, amelybe nem számítják bele a beruházásra költött adóforintokat.) Minderre azért lett volna tavaly esély, mert az uniós támogatások esetében éppen ciklusváltás volt, a régi források elfogytak, de még nem indultak el az új uniós finanszírozási programok. Mivel alig jött létre uniós beruházás, állami önrészt sem kellett a programok mögé tenni, magyarul kevesebb pénzt költött a kormány a közös kasszából. A nullás büdzsé mégsem valósult meg, mert a kabinet végül úgy döntött, hogy a közelgő 2018-as országgyűlési választásra készülve inkább jelentős költekezésbe kezd.
Az, hogy a büdzsé jó helyzetben van, már áprilisban kiderült. Akkor a kormány 420 milliárd forintos pluszköltés mellett döntött. Kapott a pénzből a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, de jutott felnőttképzésre is, ötvenmilliárd forint ment el otthonteremtési támogatásra, és szintén ötvenmilliárd a Modern városok programra.
Novemberben ismét elővette a számológépet a kabinet, az eredmény újabb, ezúttal hatszázmilliárd forintos költekezés lett. Az egészségügy kapott hetvenmilliárdot, a nyugdíjasok év végi Erzsébet-utalványára pedig nettó 27 milliárd forintot költött el a kormány. Az Eximbank 44 milliárdnyi közpénzt kapott, de jutott pénz Seszták Miklós kisvárdai választókörzetére, stadionépítésre, Mészáros Lőrinc focicsapatára is. Az eredmény az lett, hogy a kormányzati szektor deficitje 609,7 milliárd forinton állt meg év végén, ez a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékának felel meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az előző évinél ez 82,2 milliárd forinttal és GDP-arányosan 0,1 százalékponttal magasabb. Az adósságráta 74,1 százalékra csökkent, azonban a magyar államadósság közel 26 ezer milliárd forintra nőtt. (A 2010-es kormányváltáskor még „csak” 20 ezer milliárd forint volt az államadósság.)
A kedvező makrogazdasági adatokban egyébként nagy szerepük van az európai uniós támogatásoknak is. Mint lapunk is beszámolt róla, az uniós pénzek nélkül feleannyira sem nőtt volna a magyar gazdaság. Kérdésünkre, hogy mennyire volt hatékony az uniós források felhasználása a 2007–2013-as időszakban, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy azt a programot még az előző, szocialista kabinet állította össze. Valóban, az előző fejlesztési ciklus még 2007-ben kezdődött el.
A kormány idén is az uniós támogatások erőltetett lehívásával akarja felpörgetni a gazdaságot, pedig ezeket a pénzeket azért kapta Magyarország, hogy hosszú távon megteremtse a későbbi növekedés alapjait, vagyis kicsi az esélye annak, hogy valóban átgondolt beruházásokra fogják a forrásokat felhasználni.
