Felgyorsulhat az erdélyi sztrádaépítés

Román uniós biztos kinevezése kellett ahhoz, hogy elérhetővé váljanak végre a brüsszeli pénzforrások.

Jó hír az Erdélybe vagy a régióban átutazók számára, hogy a román hatóságok ezentúl nem költségvetési forrásokból, hanem uniós alapokból folytatják az észak-erdélyi autópálya építését. Ennek köszönhetően reális esély mutatkozik arra, hogy belátható időn belül elkészüljön az eredetileg 415 kilométeresre tervezett, időközben azonban „megrövidített” gyorsforgalmi út, amelynek megvalósítása már tizenhárom éve várat magára.

Mindez annak nyomán válhat lehetségessé, hogy Brüsszel immár elnézi Bukarestnek, miszerint 2003-ban közbeszerzési eljárás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot az autópálya-építéssel. Ehhez persze az is kell, hogy jelenleg a román, nem mellesleg pedig szociáldemokrata Corina Cretu tölti be a regionális fejlesztésért felelős uniós biztosi tisztséget; megfigyelők szerint mindez alapvetően járul ahhoz, hogy az EU nem annyira vaskalapos Romániával. Razvan Cuc, a román balliberális kormány közlekedési minisztere a napokban bejelentette, sikeres tárgyalásokat folytatott Cretuval az észak-erdélyi autópálya kivitelezésének uniós finanszírozásáról, Bukarest garanciát kapott arra, hogy bevonhatja ezt a sztrádát a nagy infrastrukturális operatív programba. Miközben eddig még a korábbi költségvetési ciklus infrastruktúra-fejlesztési operatív programja keretében finanszírozhatta a dél-erdélyi pályaépítéseket, a román közlekedési tárca a jelenlegi költségvetési ciklusban 5,1 milliárd euró értékben hívhat le infrastruktúrafejlesztésre szánt összegeket az EU-tól.

Razvan Cuc úgy vélekedett, mandátuma, vagyis 2020 végéig autópályán lehet majd közlekedni az ártándi határátkelőhelytől Marosvásárhelyig. Azért csak a Maros-parti városig, mivel Románia már korábban lemondott arról, hogy egészen a dél-erdélyi Brassóig megépítse az észak-erdélyi sztrádát, amelynek eredeti, amerikai kivitelezőjével 2013-ban bontott szerződést. A pályából – amelynek el nem készült szakaszai megépítésére összesen hat céggel kötöttek szerződést – mindeddig csak egy ötven kilométeres szakasz készült el Kolozs megyében, a magyar határ közelében pedig félig kész egy hatvan kilométernyi szakasz, amely most építtetőre vár.

Ellenben még az uniós források lehívása esetén sem ígérkezik zökkenőmentesnek Romániában a sztrádaépítés, amelyet a pénzhiányon túlmenően számos bürokratikus akadály nehezít. Bár a Kolozsvár közeli Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszon kiválasztották a kivitelezőket, a környezetvédelmi jóváhagyás érvényességének lejárta miatt többnyire áll a munka, a dokumentum hiányában ugyanis nem állítható ki építkezési engedély. Másutt a vadállatok akadályozzák az infrastruktúra-fejlesztést. A nagylaki határátkelőt a fekete-tengeri Konstancával összekötő sztráda Déva és Lugos közötti szakasza várhatóan csak 2020-ra készül el, mivel egy tíz kilométeres nyomvonalat újra kell tervezni, és el kell látni a vadállatoknak szánt átkelőhidakkal.