Szakmai körökben riadalmat okozott az agrártárcától eredeztetett tervezet, amely új jelölést vezetne be a „kettős minőségű” élelmiszerekre. A köröztetett javaslatban az áll, hogy felirattal kellene ellátni a máshol más összetételben, de egy márkanévvel árusított élelmiszereket. A szakmai szervezetek úgy vélik, ebben a formában rossz vége lenne az ötlet megvalósításának. Ugyanis az uniós szabályok szerint ha egy termék forgalmazása bármely tagállamban jogszerű, akkor annak forgalmazását az összes tagállamban lehetővé kell tenni. Ha tehát az agrártárca terve jogszabállyá válik, kizárólag a Magyarországon előállított termékekre írhat elő kötelező jelölést.
Így látják ezt az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szakemberei is. Forrásunk szerint az agrártárca szándéka csak akkor érvényesülhet, ha a kettős minőséggel kapcsolatos jelölési előírást a magyar fél ki tudja terjeszteni az uniós jogegyeztetési mechanizmus keretében az összes tagországra egy úgynevezett notifikációs eljárással. Enélkül viszont csak rosszul sülhet el a silányabb minőségre utaló figyelemfelkeltő jelölés. A szövetség véleménye az, hogy egyértelműen versenyhátrányt jelentene a felirat a külföldi élelmiszer-termelőkkel szemben a hazai gyártóknak. Azon túl, hogy újabb adminisztrációs teher a felirat elkészítése és elhelyezése, az ezzel ellátott termékeik iránt megrendülne a vevők bizalma itthon és az exportpiacokon is. Furcsa lenne például, ha külpiacokon kevésbé markáns fűszerezésű húsipari termékek miatt az idehaza forgalmazott szalámit kellene eltérő minőségűként megjelölni.
A tervezettel szembeni legfőbb ellenérv, hogy a felirat a fogyasztókat is megtévesztené. Azt sugallná ugyanis, hogy az a termék, amelyen nincs a szóban forgó figyelmeztetés, itthon és más országban is ugyanaz, csak és kizárólag egyféle változatban létezik, pedig nem erről van szó. A szövetség álláspontja az, hogy a felirat hiánya mindössze azt mutatná meg, hogy a konkrét gyártóra, forgalmazóra valamiért nem vonatkozik a „kettős minőségre” utaló jelölési kötelezettség. Ennek több oka is lehet. Például azért nem kell ráírnia, mert adott terméket nem Magyarországon, hanem más tagállamban, Lengyelországban vagy Szlovákiában, vagy akár az unión kívül, Szerbiában gyártották. Ettől persze az terméket akár tucatnyi más változatban és silányabbnál silányabb minőségben is forgalomba hozhatják az unióban vagy világszerte.
Szerettük volna részletesen megismerni a jogszabály tervezetét, de egyelőre nem került fel a parlament honlapjára. Az így is látszik, hogy a kettős minőség elleni kormányzati hadjárat folytatódik azután, hogy márciusban csaknem száz terméket vizsgált meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kettős minőség gyanújával.
A vizsgálat eredményét az érintettek akkor is ellentétesen értelmezték. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter igazoltnak látta, hogy a „kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon”. Úgy fogalmazott, silányabb termékeket szánnak a magyar piacra a multik, ezért kellő súllyal fogja kezelni a kérdést a magyar állam. A vizsgálat alapján az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége viszont azt állapította meg, hogy a várakozásait beigazolta a jelentés. Az itthon és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle különbség nem volt. A 68 összehasonlítható termék közül a vizsgálat során 18 esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Az érzékszervi bírálatokon egyetlen termékpár esetében sem állapítottak meg jelentős különbséget.
