Erősen hiányolja a szakszervezetek érdemi tiltakozását az egyenesen „rabszolgamunka-törvényként” emlegetett új kormányjavaslat ügyében a lapunk által megkérdezett szakértő. A parlamentben már szerdán megkezdődött az általános vita a munka törvénykönyvének átszabásáról, amely az ellenzéki képviselők szerint kifejezetten az autóipari cégek igényeit tartja szem előtt, és a munkavállalókat hozza hátrányos helyzetbe. A gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik által jegyzett javaslat lényege, hogy a jelenlegi legfeljebb 12-ről 36 hónapra emelkedhet a dolgozók munkaidőkerete, azaz a napi 8, illetve a heti 40 órás munkának (készenléti jellegű munkakörök esetében legfeljebb 12, illetve 48 órának) július elseje után három év átlagában kell teljesülnie. Korábban még kettő, majd hat hónap átlagában kellett kiszámítani a munkaidőkeretet, ám a szakértők már a jelenleg érvényes egyéves időszakot is túl hosszúnak találják.
– Minél tágabb a munkaidőkeret, annál inkább lehet sakkozni azzal, hogy ne kelljen túlórát fizetni. A döntés a pótlékok kifizetésének kikerülésére is alkalmas lehet. Sok cégnél már ma is összevont műszakpótlék jár, több helyen azonban megszűnt a délutáni, már csak éjszakai pótlékot adnak. A módosítás után úgy lehet majd tovább variálni a munkaidő-beosztást, hogy minél kevesebb pótlékot kelljen fizetnie a munkáltatónak – mondta lapunknak Falusi Andrea munkajogász.
A szakértő szerint ha elfogadják a törvénymódosítást, akkor is sok mindenen lehetne javítani a kollektív szerződésben, de ha a szakszervezetek nem tiltakoznak eléggé, erre nem sok esély marad. Mint hangsúlyozta, az Orbán-kormány tulajdonképpen megszüntette azt a gyakorlatot, hogy a munkaadói, a munkavállalói és a kormányoldal jogászai összeüljenek egy-egy ilyen törvényjavaslat előtt. – Korábban érdemi vita folyt, ma a módosító indítványok csont nélkül átmennek. Ha az uniós jogszabályokkal nem élesen ellentétes egy ilyen javaslat, akkor alig maradt mozgástér az azzal kapcsolatos tiltakozásra. A szakszervezetnek helyi szinten kellene ezek ellen fellépniük, ez ma sajnos nem történik meg, így minden bizonnyal ezt a javaslatot is végigviszi majd a kormány – mondta Falusi Andrea.
– A cégek számára ez a módosítás hatalmas előnyt jelenthet, a javaslat a kiszámíthatatlan piac kiszolgálását teszi könnyebbé. Ha például egy nagy megrendelés érkezik, akkor gond nélkül bent tudják tartani a munkaerőt hétvégén vagy több műszakban – tette hozzá Csath Magdolna közgazdász. Szerinte ezzel a lépéssel a munkavállalók kiszolgáltatottsága nőne meg hihetetlen mértékben: bármikor beparancsolhatják dolgozni, a túlórázás után viszont nem kapja meg az érte járó pénzt. A vállalatnak nem kell rögtön elszámolnia a többletköltségét, a dolgozó pedig nem tudja, hogy mikor fizetnek a munkájáért. A közgazdász hangsúlyozta, a cégek gyakran panaszkodnak, hogy a magyar munkavállalók nem elég motiváltak. – Ezzel a lépéssel viszont beépítik a rendszerbe, hogy a munkavállalót bármikor bármire fel lehet használni, ami finoman szólva sem fogja növelni a motiváltságukat – tette hozzá a közgazdász.
A szakértő kiemelte, valójában a cégeknek sem lehet érdekük, hogy alkalmazzanak egy ilyen törvényt, mert felgyorsíthatja a munkaerő elvándorlását. Szerinte az összeszerelő üzemekből most is sokan távoznak, mert nem bírják a stresszt. Ha tovább nehezítik a munkavállalók dolgát, még inkább jellemző lehet a trend. Mint mondta, az is fontos kérdés, mi történik akkor, ha a munkavállaló korábban távozik a megadott három évnél. Nem esett szó arról, hogy miként kapja majd meg a juttatásait, ezt is fontos lenne tisztázni.
Csath Magdolna is úgy gondolja, valójában az autóipar lobbiereje állhat a háttérben. De szerinte ha az ágazat vezetői józanul végiggondolják a javaslatot, akkor mégsem támogatják majd azt, mert magukat hozhatják nehéz helyzetbe, hiszen már ma is arról panaszkodnak, hogy nincs elegendő megfelelő munkavállalójuk. A szakértő arra is kitért, hogy a Világgazdasági Fórum minden évben közzéteszi a versenyképességi adatokat, s ebben az egyik legrosszabb mutatónk arra vonatkozik, hogy a munkaadók mennyire tudják vonzani és megtartani a szakembereket. Ez a döntés valószínűleg tovább rontaná a helyezésünket az országok rangsorában.
