A kormánynak már évekkel ezelőtt fel kellett volna oldania a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal megkötött szerződések titkosítását – így reagált érdeklődésünkre Szél Bernadett, az LMP társelnöke és frakcióvezetője Lázár János csütörtöki bejelentésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóján azt jelentette be egyebek mellett, hogy az Európai Bizottsággal való egyeztetés után jelentős mértékben csökkentik a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát. Szél Bernadett szerint a fordulatot a kényszerítő körülmények hozták el. – Az ellenzéki pártok, a civil szervezetek és az Európai Unió már jó ideje próbálja elérni, hogy a kormányzat fejezze be az értelmetlen titkolózást, mivel az embereknek joguk van megtudni, hogy a kabinet mire költi el a pénzüket. Így a Miniszterelnökség több oldalról érkező nyomásra döntött a titkosság részleges megszüntetése mellett – jelentette ki.
A politikus felhívta rá a figyelmet, hogy a kormányzat mindeddig mereven ragaszkodott a dokumentumok titkosításához. Most feltehetően azért hátrált meg a Miniszterelnökség, mert el akarják kerülni a népszavazást a paksi beruházásról. Azzal igyekeznek megnyugtatni a lakosságot, hogy néhány, feltehetően kevésbé lényeges adatot nyilvánosságra hoznak az építkezésről. A kabinet azonban hiába taktikázik, a lakosságnak joga van véleményt nyilvánítani a paksi erőműépítésről. Így népszavazásnak kell róla döntenie. A politikus úgy véli, félő, hogy a kormányzat a beruházási szerződésekben szereplő lényeges információkat továbbra is titokban tartja majd, mert azokból kiderülne, hogy mennyire gazdaságtalan, meggondolatlan, drága, veszélyes és szükségtelen az új nukleáris üzem megépítése.
Lázár János azt ígérte, hogy az általa kezdeményezett átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósítási szerződés döntő részét – a beruházást nem kockáztató módon és mértékben – hozzáférhetővé teszik. Szerinte ez világos válasz lesz azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány titkos üzletet kötött Oroszországgal. Döntését indokolva hivatkozott egyebek mellett Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének javaslatára és a folyamatokban lévő igazságügyi eljárásokra.
A Párbeszéd szerint Lázár János bejelentésének az az üzenete, hogy a törvényeket Magyarország miniszterelnökének is be kell tartania. Jávor Benedek, a párt EP-képviselője szerint Lázár, az „önkéntes titokminiszter” csupán azt felejtette el közölni, hogy a Párbeszéd előre megmondta: nem lesz jó vége, ha megpróbálják az összes részletet eltitkolni. Emellett szerinte a miniszter azt is elhallgatta, hogy a Párbeszéd fellépése nyomán kényszerítette az adatvédelmi hatóság a kormányzatot visszakozásra.
A közlemény megjegyzi: a titkok részbeni feloldása kis győzelem a jogállam magyarországi híveinek, és nagy bukás Orbánéknak. – Ám ez csak akkor igaz, ha hihetünk az atomügyben elvétve igazmondáson kapott Lázár Jánosnak, és a kormány valóban feloldja a titokban megkötött paksi paktum megvalósítási megállapodásainak (voltaképpen a minimum 4000 milliárd forintos beruházás kivitelezési, finanszírozási és üzemeltetési szerződéseinek) a titkosságát – fogalmazott a Párbeszéd európai parlamenti képviselője.
