Az elemzőket is meglepte a hazai gazdaság első negyedéves kirobbanó teljesítménye. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis a bruttó hazai össztermék 4,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A naptárhatással megtisztított index 3,7 százalékos bővülést mért. Néhány hét múlva érkeznek meg a részletes adatok, azokból fog kiderülni, hogy mi okozta a gdp 4 százalék feletti emelkedését. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője annyit közölt elöljáróban, hogy az ipar, építőipar is erősen nőtt, amiben szerepet játszott egyebek az alacsony bázis, és a piaci szolgáltatások is hozták a szokásos növekedési ütemet. Az alacsony bázisra, vagyis az egyes szektorok egy évvel ezelőtti gyenge teljesítményére jó példa az építőipar, amely a tavalyi első negyedévben 27,6 százalékkal esett vissza, idén pedig 24,7 százalékkal emelkedett. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ismét megnyíltak az európai uniós pénzcsapok.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedd reggeli sajtótájékoztatóján nem akarta megállítani Brüsszelt, és elismerte, hogy a „hazai és uniós források egy része most jutott el az építőiparba”. Az ágazatban további növekedési potenciál van, a hazai és uniós források felhasználása, a családi otthonteremtési kedvezmény térnyerése látszik az építési engedélyek kiadásán, mindez még tovább fogja húzni az építőipart – hangsúlyozta a tárcavezető. Az uniós források mellett a hazai autóipar magára találása is jót tett, amely nagyrészt az európai konjunktúrának köszönhető, ott ugyanis ismét meglódult az újautó-vásárlások száma. A járműgyártás mellett a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása és a gyógyszergyártás is megugrott. A szolgáltatószektor szintén növekedett, ezzel kapcsolatban csak becslések vannak, Varga Mihály szerint a vendéglátás 6-7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 3 és 5 százalék között nőhetett az első negyedévben. Emögött a béremelések és a munkából származó jövedelmeket terhelő járulék csökkentése állhat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi kilátások alapján – egyebek között az építőipari fellendülés, valamint a beruházások uniós forrásokon alapuló bővülése miatt – idén 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. A jelentős gyorsulásra a bázishatás miatt számítani lehetett, tavaly ugyanis az első negyedévben mindössze 1,1 százalékos volt az éves szintű növekedés. A szakember szerint az építőipari bővülésben az állami kiadások is szerepet játszanak, a múlt év végén jelentős kiadásokról döntött a kormány, ezek pedig már az építőipar és a gdp első negyedéves számaiban is megjelentek. A kiskereskedelem és a lakosság fogyasztása is fontos a bruttó hazai össztermék alakulása szempontjából. „Az még kérdés, hogy a háztartások a növekvő jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. A béremelkedésnek ugyanis csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetően a többletnek egy másik része a szolgáltatásoknál jelent meg” – tette hozzá a szakember.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az erősebb bázis – és a kevesebb munkanap – miatt a második negyedévben kissé gyengülhet a dinamika, azonban az igen erőtlen tavalyi harmadik és negyedik negyedév, valamint az év közben tovább gyorsuló beruházások és fogyasztás hatására az esztendő második felében 4 százalék fölé gyorsulhat a növekedés. „Az idei évben a növekedést érdemben húzzák a beruházások, amit a lakás- és irodaépítési búm, a Mercedes-, az Audi- és más feldolgozóipari beruházások, a felfutó állami és EU által támogatott beruházások is élénkítenek” – tette hozzá az elemző.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a tavalyi gyenge évzárást követő gazdasági felpattanás még az elemzői várakozásokat is jelentősen felülmúlta, valószínűleg az ipar erősödése és annak exportra gyakorolt hatása okozhatta a meglepetést. Szerinte a felhasználási oldalt tekintve továbbra is a fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje, de a beruházások is – a beinduló uniós projektekre és a versenyszférában zajló, főleg feldolgozóipari nagyberuházásokra tekintettel – igen komolyan járulhattak hozzá a növekedéshez. A nettó export is kedvező hatással lehetett a gdp-növekedésre annak ellenére, hogy a belső kereslet felfutása a fogyasztás és a beruházások magas importtartalma miatt a behozatalt is komolyan élénkíthette – közölte a szakember. Az ING által erre az évre előre jelzett 3,5 százalékos gazdasági növekedés így vélhetően pozitív revízióra szorul. Az első negyedévi adatok fényében a nemzetgazdasági tárca által várt 4,1 százalékos idei növekedés már egyáltalán nem tűnik túlzóan optimistának.
A kiigazított, 3,7 százalékos magyar gazdasági növekedéssel nem sikerült felkerülni az európai dobóra, hiszen a román – szintén kiigazított – 5,6 százalékos bővülés, a lengyel és litván 4,1, továbbá a lett gazdaság 3,9 százalékos növekedése is felülmúlta hazánkét.
