Az elemzőket is meglepte a hazai gazdaság első negyedéves kirobbanó teljesítménye. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis a bruttó hazai össztermék 4,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A naptárhatással megtisztított index 3,7 százalékos bővülést mért. Néhány hét múlva érkeznek meg a részletes adatok, azokból fog kiderülni, hogy mi okozta a gdp 4 százalék feletti emelkedését. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője annyit közölt elöljáróban, hogy az ipar, építőipar is erősen nőtt, amiben szerepet játszott egyebek az alacsony bázis, és a piaci szolgáltatások is hozták a szokásos növekedési ütemet. Az alacsony bázisra, vagyis az egyes szektorok egy évvel ezelőtti gyenge teljesítményére jó példa az építőipar, amely a tavalyi első negyedévben 27,6 százalékkal esett vissza, idén pedig 24,7 százalékkal emelkedett. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ismét megnyíltak az európai uniós pénzcsapok.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedd reggeli sajtótájékoztatóján nem akarta megállítani Brüsszelt, és elismerte, hogy a „hazai és uniós források egy része most jutott el az építőiparba”. Az ágazatban további növekedési potenciál van, a hazai és uniós források felhasználása, a családi otthonteremtési kedvezmény térnyerése látszik az építési engedélyek kiadásán, mindez még tovább fogja húzni az építőipart – hangsúlyozta a tárcavezető. Az uniós források mellett a hazai autóipar magára találása is jót tett, amely nagyrészt az európai konjunktúrának köszönhető, ott ugyanis ismét meglódult az újautó-vásárlások száma. A járműgyártás mellett a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása és a gyógyszergyártás is megugrott. A szolgáltatószektor szintén növekedett, ezzel kapcsolatban csak becslések vannak, Varga Mihály szerint a vendéglátás 6-7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 3 és 5 százalék között nőhetett az első negyedévben. Emögött a béremelések és a munkából származó jövedelmeket terhelő járulék csökkentése állhat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi kilátások alapján – egyebek között az építőipari fellendülés, valamint a beruházások uniós forrásokon alapuló bővülése miatt – idén 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. A jelentős gyorsulásra a bázishatás miatt számítani lehetett, tavaly ugyanis az első negyedévben mindössze 1,1 százalékos volt az éves szintű növekedés. A szakember szerint az építőipari bővülésben az állami kiadások is szerepet játszanak, a múlt év végén jelentős kiadásokról döntött a kormány, ezek pedig már az építőipar és a gdp első negyedéves számaiban is megjelentek. A kiskereskedelem és a lakosság fogyasztása is fontos a bruttó hazai össztermék alakulása szempontjából. „Az még kérdés, hogy a háztartások a növekvő jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. A béremelkedésnek ugyanis csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetően a többletnek egy másik része a szolgáltatásoknál jelent meg” – tette hozzá a szakember.
