A Wizz Air 2016-ban 23 millió utast szállított teljes hálózatán, 2017 első négy hónapjában pedig 17 százalékos forgalombővülést regisztrált. A diszkont-légicég az idén jelentősen növeli Budapestről közvetlenül elérhető desztinációit: több nyugat-európai célállomás mellett a menetrendben április óta megtalálható az az öt nyugat-balkáni célállomás –Szkopje, Szarajevó, Podgorica, Pristina és Tirana – is, ahová az állammal kötött közszolgáltatási szerződéssel repül a Wizz Air. Ennek lényege, hogy a hasznot az állam garantálja arra az esetre, ha a bevételekből nem folyna be elég pénz a társaság kasszájába.
Váradi József a nyugat-balkáni úti célokkal kapcsolatban lapunk kérdésére kifejtette: arra számítanak, hogy néhány éven belül a saját lábukon is megállnak a járatok. „Az első hónap foglalási adatai azt mutatják, hogy az utasok több mint nyolcvan százaléka nem utazik tovább Budapestről, azaz érvényesül a két célállomás közötti (point to point) modell lényege. Ez azért fontos, mert a Budapesten átszálló utasok legfeljebb egy kávé árával járulnak hozzá a magyar GDP-hez, míg aki a fővárosban marad, az költ is” – tette hozzá a Wizz Air vezérigazgatója.
Korábban a Malév repülte a nyugat-balkáni járatokat, ám a 2012-ben csődbe ment nemzeti légitársaság járatai főként ráhordó szerepet láttak el a Budapestről Nyugat-Európa nagyvárosaiba tartó Malév-járatokra.
