Jelentős segítséget adott a magyar kormány a Wizz Airnek

Asztana és a nyugat-balkáni fővárosok után Szentpétervár is bekerül a fapados cég budapesti kínálatába.

Szentpétervárra indít közvetlen járatot Budapestről a Wizz Air: a diszkont-légitársaság augusztus végétől heti két alkalommal jár a városok között, a jegyek induló ára egy útra 6990 forint lesz. A járatindítás pénteki bejelentésekor Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója elmondta: a járat bejelentése is azt példázza, hogy a vállalati szektor és a kormányzat tud hatékonyan együttműködni. Szavai szerint a kormány jelentős diplomáciai segítséget nyújtott a járat elindításához, az előkészületek már 2013-ban, a Budapest–Moszkva közvetlen járat bevezetésekor megkezdődtek.

Rövid időn belül egyébiránt a szentpétervári a második olyan célállomás a Wizz Air budapesti kínálatában, amelynél az állam segítséget nyújtott; a légitársaság épp egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a kazah fővárosba, Asztanába indít járatokat. Az állami segítségre azért volt szükség, mert az Európai Unión kívüli célállomásokról van szó, így módosítani kellett a kétoldalú légiforgalmi egyezményeket.  

A szentpétervári járat indítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Mint kifejtette, Magyarországnak komoly versenyhátrányt jelent, hogy nincs nemzeti légitársasága, ám a mivel a Wizz Air és az állam céljai azonosak, így közös érdek az együttműködés. A miniszter szavai szerint Magyarország érdeke, hogy minél több várossal legyen közvetlen légi összeköttetés, és szolgáltatóként ugyanez a célja a Wizz Airnek is. Kitért arra is, hogy bár a politikai kommunikáció szintjén Nyugat-Európában erős az oroszellenesség, gazdasági téren más a helyzet. Példaként említette az Északi Áramlat 2. gázvezetéket, amelynek építését öt nyugati energiaipari vállalat az orosz Gazprommal együttműködésben fogja elvégezni.

„Magyarországnak hatmilliárd eurós kiesést jelent az Oroszország elleni embargó, amely magyar munkahelyeket, magyar kis- és közepes vállalkozásokat sodor nehéz helyzetbe. Ennek fényében különösen fontos, hogy tavaly 25 százalékkal növekedett az Oroszországba irányuló export” – emelte ki Szijjártó, megjegyezve: a Szentpétervár és Budapest között létesülő légihídnak üzleti és turisztikai szempontból is fontos szerepe lesz.

A Wizz Air 2016-ban 23 millió utast szállított teljes hálózatán, 2017 első négy hónapjában pedig 17 százalékos forgalombővülést regisztrált. A diszkont-légicég az idén jelentősen növeli Budapestről közvetlenül elérhető desztinációit: több nyugat-európai célállomás mellett a menetrendben április óta megtalálható az az öt nyugat-balkáni célállomás –Szkopje, Szarajevó, Podgorica, Pristina és Tirana – is, ahová az állammal kötött közszolgáltatási szerződéssel repül a Wizz Air. Ennek lényege, hogy a hasznot az állam garantálja arra az esetre, ha a bevételekből nem folyna be elég pénz a társaság kasszájába.

Váradi József a nyugat-balkáni úti célokkal kapcsolatban lapunk kérdésére kifejtette: arra számítanak, hogy néhány éven belül a saját lábukon is megállnak a járatok. „Az első hónap foglalási adatai azt mutatják, hogy az utasok több mint nyolcvan százaléka nem utazik tovább Budapestről, azaz érvényesül a két célállomás közötti (point to point) modell lényege. Ez azért fontos, mert a Budapesten átszálló utasok legfeljebb egy kávé árával járulnak hozzá a magyar GDP-hez, míg aki a fővárosban marad, az költ is” – tette hozzá a Wizz Air vezérigazgatója.

Korábban a Malév repülte a nyugat-balkáni járatokat, ám a 2012-ben csődbe ment nemzeti légitársaság járatai főként ráhordó szerepet láttak el a Budapestről Nyugat-Európa nagyvárosaiba tartó Malév-járatokra.