Kihagynák a magyar cégeket a több száz milliárdos óriásberuházásból

Magyar kivitelezőnek nem osztanának lapot a Budapest–Belgrád-vasútvonal hazai szakaszának felújításában.

A fejlesztésre rálátó, neve említésének mellőzését kérő kapcsolatunk szerint a kínai források és kivitelezők bevonása mellett csak az az érv szólt, hogy így talán gyorsabban tető alá lehet hozni a projektet, ráadásul az Európai Uniónak sem kell elszámolni vele. Ám a Budapest–Belgrád-vonal fejlesztése jelentős csúszásban van, hiszen az eredeti tervek szerint idén kellene átadni az új pályaszakaszt villamosítva, miközben még egyetlen kapavágás sem történt.

Ráadásul Brüsszel a kivitelezés lebonyolításával megbízott kínai–magyar vegyes vállalat felállítását is vizsgálja, korrupciót sejtve. Ez szintén lassít a folyamaton, azaz, egyik cél – a gyorsaság és Brüsszel „lerázása” – sem teljesül.

– A beruházás alapvetően nem Magyarország, hanem Kína érdeke, ráadásul az csak az egyik szempont, hogy a görögországi Pireuszba érkező kínai teherszállító hajók rakományát vasúton tudják Európa belsejébe szállítani. Legalább ennyire fontos a kínaiaknak, hogy megvessék a lábukat az EU mélyépítési piacán, ha ugyanis a beruházás révén lesz referenciájuk, akkor indulhatnak az összes európai közbeszerzésen is, azaz a magyar kormány jóvoltából meghódíthatják az egész uniós építőipart – fogalmazott forrásunk, megjegyezve: szintén óriási üzletet jelentene a kínaiaknak, hogy a beruházás révén a rendkívül drága ETCS-eszközök szállítására és telepítésére is megnyílna az európai piac.

A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna.

A múlt héten napvilágot látott hírek szerint ismert ugyanakkor, hogy a kabinet már 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, szemben a korábban kalkulált 472, majd 550 milliárddal. Azt is tudni lehet, hogy a fejlesztést 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A kamatokat illetően eddig hiába érdeklődtünk a kormánynál. Nem hivatalos úton viszont úgy értesültünk, hogy azt kettő és három százalék közé lőtte be a kabinet, de ez függhet attól is, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbízáshoz jutnak a fejlesztésben.

Ha információink helytállók, akkor – 637,5 milliárdos hitel és húszéves futamidő esetén – legalább 132,9, legfeljebb 199 milliárd forintot tesz majd ki csak a kamat, azaz összesen 770,4–836,5 milliárd forintot kell visszafizetnie hazánknak. Ehhez jön még hozzá a beruházás 15 százalékos, 112,5 milliárd forintnyi önereje, így – ha nem változnak a számok – az eredetileg 472 milliárdosra tervezett beruházás valójában duplájába, 882,9–949 milliárd forintjába fog kerülni a magyar adófizetőknek.