Sem nemzetgazdasági okokkal, sem pedig a mélyépítő iparág esetleges felkészületlenségével nem indokolható, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását kínai kivitelezőkre bízná az állam. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az uniós források bevonásával, több mint 1500 milliárd forintból megvalósuló egyéb vasúti fejlesztéseket is képesek ellátni hazai mélyépítő vállalatok. Rendelkezésre álló kapacitás és szakértelem már csak azért is kell hogy legyen, mivel a beruházások közbeszerzési eljárásainak a közösségi szabályok szerint kell lebonyolódniuk; az egyik fontos feltétel, hogy uniós, vagy az unióban már referenciával rendelkező vállalat, konzorcium végezheti a kivitelezést.
A jelenlegi költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokból egyébiránt az idén indul el több fejlesztés is. A korábbi tájékoztatások szerint ezek közé tartozik a Püspökladány–Debrecen-vasútvonal korszerűsítése 121 milliárdból, a Szántód–Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítása 70 milliárdból. 75 milliárd forint jut a Kelenföld–Százhalombatta-vonal korszerűsítésére, további 88 milliárd a Százhalombatta–Pusztaszabolcs-vonalra. A Rákos–Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot szánnak, a Békéscsaba–Lőkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot, míg a Budapest déli összekötő Duna-híd korszerűsítésére 36 milliárdot. Szintén uniós forrásból valósulna meg a Szeged–Hódmezővásárhely tram train is, amelynek sínpályájára 16 milliárd forint áll rendelkezésre. (Utóbbi beruházásból lehet, hogy nem lesz semmi, Lázár János kancelláriaminiszter és a fejlesztési tárca között ugyanis nyílt ellentét alakult ki a projekt előkészítését illetően.)
Jelenleg egyébiránt közel 300 kilométer olyan pályaszakasz van az országban, amely már alkalmas az unió által is előirányzott 160 kilométer/órás közlekedésre, más kérdés, hogy a vasút-befolyásoló informatikai rendszerek (ETCS) kiépítése még várat magára. Végső soron azonban sem a szaktudás, sem pedig a kapacitáshiány nem lehet az oka annak, hogy az állam harmadik országból, jelesül Kínából származó vállalatokra bízná a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának építését.