Soha olyan sokat nem költöttek szerencsejátékra Magyarországon, mint tavaly, amikor a piac játékbevétele átlépte a 400 milliárd forintos határt. A költségvetésbe befolyó 34,4 milliárd forint viszont 2001 óta a legrosszabb adat – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található évkönyvből. 2007-ben még 245 milliárd forint volt a szerencsejáték-piac játékbevétele, 2016-ra megközelítette a 420 milliárdot. Bár 2012 októberében a pénznyerő automaták működtetését a kaszinók területére korlátozta a parlament – ezek után egyébként tulajdonosaik 2011-ben 33,1 milliárd forint játékadót fizettek be a költségvetésbe –, úgy látszik, a magyar lakosság játékszenvedélye ettől nem csökkent. A korlátozás ellenére is folyamatosan nőttek a szerencsejáték-piaci bevételek, évente egymilliónál is több látogató keresi fel a kaszinókat, ahol nyugodtan játszhatnak a pénznyerő automatákkal. Az úgynevezett első kategóriás kaszinóknak ugyanis kötelező pénznyerő automatát üzemeltetniük a NAV honlapján olvasható tájékoztató szerint. Mint megírtuk, az állam 2013-ban koncesszióhoz kötötte a kaszinók üzemeltetését, az országban csak a kormányhoz közel álló Andy Vajna és Szima Gábor nagyvállalkozók üzemeltetnek játékbarlangokat.
Jól látszik az elmúlt évek tendenciájából, hogy a kaszinók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az átalakuló szerencsejáték-piacból. Részesedésük 2007 óta kis híján megháromszorozódott, és 2016-ra megközelítette a 29 milliárd forintot, miközben befizetett játékadójuk lényegében nem változott. A kaszinók játékbevétele magasabb volt, mint a hatoslottó, a kenó, a totó és a góltotó összes bevétele. Lapunk információi szerint a kaszinók ténylegesen befizetett adója tavaly alig haladta meg a 3 milliárd forintot.
Ez az összeg azért lehet ilyen csekély, mert a koncessziós díjat a parlament döntése értelmében levonhatják fizetendő játékadójukból. Érdekesség az is, hogy az évkönyvből ez az adat – tudniillik hogy mennyi adót is fizettek be a kaszinók – valamiért kimaradt. Rákérdeztünk az adóhatóságnál a pontos számra, de nem kaptunk információt. A tulajdonosoknak a NAV miatt sem kellett aggódniuk, a rájuk kiszabott bírság tavaly 2 millió forintot sem ért el.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter épp a napokban jelentette be, hogy a következő egy-másfél évben a kiskereskedelemhez hasonlóan online kasszarendszert vezetnek be a kaszinókban. A tárcavezető arról is beszélt, hogy önálló szerencsejáték-felügyelet létrehozását tervezik, amit többek között az indokol, hogy NAV-főosztályként nem látható el az iparág ellenőrzése, további létszámbővítést is igényel a munka. Lapunk információi szerint a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja majd el. Kerestük ezzel kapcsolatban a tárcát és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, lapzártánkig nem kaptunk választ.
Ahogy tegnap megírtuk, a NAV évkönyvében a szerencsejátékokból befolyt rendkívül alacsony adó mellett több megdöbbentő adat is kiolvasható a közterhek alakulásával kapcsolatosan. Tavaly 637 milliárd forintnyi követelést engedett el a hatóság, ami rendkívül soknak számít: több mint négyszerese a 2015-ös adatnak. Ekkor 157 milliárd forintot engedtek el, miközben 2014-ben még csak 70, 2013-ban 57, 2012-ben ugyancsak 70 milliárd forintot ért el a leírás összege.
Az adóhatóságot vizsgálta az ÁSZ
Lezárult az adóhivatal informatikai rendszereinek 2015. január 1. és 2016. június 30. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzése. A vizsgálat többek között az e-kereskedelemmel összefüggő általános forgalmi adó megfizetésével, a kutatás-fejlesztési kedvezmények érvényesítésével, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésével kapcsolatos tevékenységekre is – közölte az Állami Számvevőszék tegnap az MTI-vel. Mint a vizsgálat megállapította, a NAV-nál kialakított belső kontrollrendszer az informatika területén nem gondoskodott a kockázatkezelési, nyomonkövetési és kontrolltevékenységekre vonatkozó elemek működtetéséről. Az informatikai tárgyú szerződéseknél a NAV nem a belső szabályzatokban foglalt előírások szerint járt el. Az adók módjára behajtandó köztartozásokkal összefüggő feladatait az adóhivatal ellátta, de a végrehajtásnál nem tartotta be a jogszabályban előírt határidőket.
