Végre beindulhat a magyar buszgyártás?

Már az is eredmény lenne, ha nem diszkriminálnák a hazai cégeket.

Hosszú évek rossz tapasztalatai után reménnyel tölti el a magyar buszgyártókat Varga Mihálynak az a nyilatkozata, amely szerint a következő években hazai megrendelések révén futtatják fel az ágazatot. Új buszokra nagy szükség van, hiszen a nagy flottakezelők – így a Volán-társaságok és a BKV – járműparkja rendkívül elöregedett. Ám az eddigi beszerzések vagy használt járművekre vonatkoztak, vagy csak az óriási referenciát felmutatni tudó külföldi nagy gyártók indulhattak rajtuk – a szakma szerint – indokolatlanul szigorú feltételek miatt.

A nemzetgazdasági miniszter Magyar Időknek adott nyilatkozatát éppen ezért üdvözölte lapunk megkeresésére a Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke. Vincze-Pap Sándor reménykedik abban, hogy az állami megrendelők ezentúl nem fogják teljesíthetetlen feltételek szabásával kizárni a közbeszerzési eljárásokból a magyar buszgyártókat, ami az elmúlt évtizedek gyakorlatát tekintve mindenképp nagy előrelépés.

Varga Mihály elmondta, hogy a Volánok idén 423, 2018-ban 533, 2019-ben 893 új buszt vehetnek, ezek 97 százaléka a hazai gyártók típusválasztékából kerül ki. Kitért arra is: abban bíznak, hogy a hazai buszgyártó-kapacitások Mosonmagyaróváron, Győrben, Székesfehérváron, Budapesten, illetve Debrecenben 2020-ra elérik a kormány által megcélzott 1100–1200 darabos éves termelési mennyiséget.

Mint arra Vincze-Pap Sándor felhívta a figyelmet, a kormány nem ígért extra támogatást a magyar gyártóknak, és erre nincs is szükség. Elég, ha a hazai megrendelők szakítanak azzal a tizenöt-húsz éves gyakorlattal, hogy olyan feltételeket – például több ezer darabos referenciát, vagy irreálisan rövid határidőn belüli szállítást – követelnek meg, amelyeket egy magyar gyártó sem tud teljesíteni, így azok még a magyar piacról is kiszorultak. Az uniós előírásoknak megfelelően a nagy állami társaságoknak – így a Volán Buszpark Kft.-nek – továbbra is nyílt közbeszerzési eljáráson kell kiválasztaniuk a legjobb ajánlatot.

Így tehát a magyar gyártók ezután sem részesülnek kivételezésben, hanem piaci versenyben kell jó ajánlatot tenniük – emelte ki a Mabusz elnöke, megjegyezve: összesen annyi változik, hogy a kiíró figyelembe veszi a magyar gyártók lehetőségeit, így például a modellkínálatot és a gyártási kapacitást is.

Lapunk az iránt is érdeklődött, hogy a magyar buszipari szereplők képesek lesznek-e megteremteni az évi több mint ezer busz gyártásának feltételeit. Mint Vincze-Pap kifejtette, az összeszereléshez szükséges ingatlanállomány már most is megfelelő, de jelentős fejlesztésekre van szükség mind az eszközök, mind pedig a munkaerő terén. Kellő nagyságú megrendelésállomány mellett azonban mindez nem okozhat megoldhatatlan nehézségeket. Mint rámutatott, a járműgyártásban 40-50 százalékos béremelésre már most lehetőség van, amit a buszgyárak is meg fognak fizetni, ha van elég munka. Emellett ugyanakkor szükség lesz a szakirányú képzés felfuttatására is.

A nemzetgazdasági miniszter a lapnak adott nyilatkozatában arra is kitért: míg 2015-ben a magyar gyártók 99 autóbuszt adtak el, tavaly már 170-et, az idén februárig pedig a Kravtex Kft. 86 buszt szállított le a Volán Buszpark Kft.-nek, a Volánbusz Zrt. pedig januárban 180 alacsony padlós csuklós autóbuszt rendelt meg az Ikarus Egyedi Kft.-től. Emellett az állami közlekedési cégek beszerzéseit koordinálni hivatott Nemzeti Autóbusz-beszerzési Bizottság március 13-i döntésével jóváhagyta, hogy a Volán Buszpark Kft. lízingkonstrukcióban szerezzen be 20 új, normál padlómagasságú és 80 új, alacsony padlós szóló autóbuszt, lehetőség szerint magyar gyártóktól. A közbeszerzés kiírása folyamatban van. Azt is hozzá kell tenni, hogy a kormány eddig csak a szavak szintjén támogatta a magyar buszipari vállalkozásokat, az elektromos buszokat gyártó kínai BYD ugyanakkor nem csekély anyagi ösztönzésben is részesült: a társaság komáromi üzemének létrehozásához közel egymilliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők. Szakértők szerint a lépés kimondottan káros volt a hazai busziparnak, mivel ezzel a magyar cégeknek teremtettek konkurenciát.

Pécsi buszmutyi

Nyomozás folyik a 3,5 milliárd forintos pécsi buszbeszerzés kapcsán: a Szabad Pécs portál úgy értesült, az eljárást egy holland ügyészség kezdeményezte, mert visszaélést gyanítanak a 115 használt Volvo busz beszerzésével összefüggésben. A gyanús üzletről első ízben az azóta megszűnt Népszabadság számolt be. Mint a lap megírta, egy közvetítőcégen, a Tüke Buszon keresztül ütötték nyélbe az üzletet, így a járművek végösszege 700 millió forinttal volt több, mintha Pécs közvetlenül a járművek eredeti gazdájával kötött volna üzletet. A Tüke Busznál annak idején hangsúlyozták az adásvétel jogszerűségét, a pécsi önkormányzat viszont érdemben azóta sem nyilatkozott. A Szabad Pécs úgy tudja, egy pécsi kötődésű, Hollandiában élő magánszemélynek utaltak nagy összeget, amelyről a bank a holland szabályoknak megfelelően jelentett a hatóságoknak. Állítólag a teljes összeget lefoglalták. (MN)