Bár a kormány nagy jelentőséget tulajdonít a stratégiai partnerségi megállapodásoknak, az érintett nagyvállalatoknak lényegében semmilyen kötelezettséget nem kell vállalniuk a nemritkán jelentős állami támogatással járó együttműködések keretében. Így lehetséges, hogy a program indulása óta számos társaság komoly, a munkaerő-állományt érintő lépést foganatosított, vagy egyszerűen lehúzta a rolót.
Legutóbb a General Electric tett fontos bejelentést; a társaság teljes fényforrásüzletágát dobra veri. A lépés hazánkban ötezer embert érint. Az amerikai vállalat még 1989-ben vásárolta meg a Tungsram többségi hányadát. A GE a legnagyobb amerikai befektetőként 12 gyárat, 5 kutatási-fejlesztési központot és 3 üzleti központot üzemeltet 13 magyar nagyvárosban, munkavállalóinak száma pedig meghaladja a tízezret. A lépés nem csak a magyarországi izzógyártást érinti: Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke egy minapi eseményen arról beszélt, hogy globális döntésről van szó. – Magától értetődő, hogy Magyarországon is van hatása, de a döntésnek semmi köze a magyar versenyképességhez – tette hozzá. A társaságot érintő hír, hogy 16 év után távozik a GE vezérigazgatói posztjáról Jeff Immelt, akit a cég egészségügyi üzletágának irányítója, John Flannery vált. A távirati iroda beszámolója szerint Immelt irányítása alatt vált meg a General Electric pénzügyi üzletágától, a GE Capitaltől, és ezzel a feldolgozóipar lett a cég fő tevékenységi köre. A vezérigazgató sikeresen vezette a céget a pénzügyi válság idején, miközben nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az új technikák piacán is megjelenjen a GE, így például olyan termékek gyártása is beindult, mint a szenzorok és a szoftverek.
A magyar kormány és a General Electric Hungary között 2012-ben született stratégiai együttműködési megállapodás, amelynek keretében az állam több milliárd forinttal járult hozzá a cég hazai tevékenységéhez. Két 2014-es egyedi kormánydöntés alapján a GE összesen 3 milliárd forintos támogatást kapott, amelyből közel 700 millió forint ment a most értékesíteni kívánt világítástechnikai ágához. Az ágazat értékesítése tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egykori Tungsram-üzemekben leépítés lesz, hiszen elképzelhető, hogy az új tulajdonos vagy tulajdonosok megtartják a dolgozói állományt.
Alig egy hónappal ezelőtt az izraeli hátterű Teva gyógyszergyár jelentette be, bezárja félezer főt foglalkoztató gödöllői üzemét. Izraeli lapértesülések szerint a társaság vezetésének hibái vezettek az üzem bezárásához. A Teva is stratégiai partnere Magyarországnak, ám még a megállapodás előtt, a Gyurcsány-kormány idején kapott 2 milliárd forintot több mint háromszáz munkahelyre.
Tavaly szeptemberben a Jabil elektronikai ipari konszern jelentett be hatszáz fős leépítést: a társaság a tiszaújvárosi gyártás egy részét helyezte át Ukrajnába. A Jabil 2011-ben hatmilliárd forintnyi állami munkahely-teremtési támogatást kapott, és 2010 és 2013 között összesen 1,2 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz is hozzájutottak. Ehhez képest 2009-ben kilencszáz, 2013-ban pedig hétszáz embert küldtek el.
2014 novemberében az 1800 főt foglalkoztató Nokia komáromi gyára húzta le a rolót. A társaság tulajdonosa a Microsoft. A vezető informatikai vállalattal 2012-ben kötött stratégiai megállapodást a kormány.
Szintén a stratégiai partnerek között lehet megtalálni a Magyar Telekomot is: a német hátterű piacvezető távközlési szolgáltatóval 2014 elején állapodott meg a kormány, amelynek keretében a vállalat egymilliárd eurós – mintegy 309 milliárd forintos – hálózatfejlesztésre tett ígéretet. Ezt az állam 80 milliárd forinttal támogatta. A távközlési cég a partnerségi együttműködés évében 1700 fős elbocsátásról döntött, ami az akkori 11 ezres munkaerő-állományra vetítve 15 százalékos karcsúsításnak felelt meg.
A stratégiai partnerségi megállapodások létrehozását a második Orbán-kormány kezdte el. A Kormány.hu-n található lista szerint jelenleg 74 együttműködést van érvényben javarészt multinacionális nagyvállalatokkal.
