Az egyenleg tehát 1,2 milliárd forint veszteség.
Az adósságkezelő tájékoztatása szerint is nagyjából ez a végösszeg, viszont az előjel pozitív. Tegyük fel, hogy elfogadjuk az ÁKK számítását. Fontos megjegyezni, hogy ez 2016. december végi állapotokat tükröz, amikor 4700 kötvény értékesítése történt meg. Pintér Sándor belügyminiszter múlt héten közölte a legfrissebb adatokat, amelyek szerint mintegy 1900 külföldi kaphat még kötvényjegyzés útján letelepedési engedélyt. Ha ezt a számot is beszorozzuk a letelepedési papírok után járó luxuskamattal, akkor lapunk számítása szerint további 12 milliárd forintot vesztett a hazai költségvetés. A végösszeg tehát lapunk számítása szerint 13, míg az adósságkezelő számítása szerint kétmilliárd forinttal kevesebb lehet. Azt azonban a kormány is kénytelen lesz elismerni, hogy a kötvényüzleten mindenki nyert, csak a magyar állam és adófizetők nem.
Az ÁKK azt is közölte, hogy 397 milliárd forint értékben bocsátott ki – tavaly év végéig – letelepedési kötvényeket. Ha elfogadjuk, hogy hazánk egymilliárdot nyert a kötvényüzleten, akkor 2016. december végéig a profit 0,0025 százalék a piaci árhoz képest, vagyis jobban járt volna az állam, ha bankba teszi a pénzét, mert az is többet hozott volna ennél az üzletnél.
Jól jártak viszont a Fidesz-közeli offshore cégek titokzatos tulajdonosai. Ezek az adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozások ugyanis a kötvények után járó luxuskamatok mellett jelentős szolgáltatási díjat is kértek az ügyintézésért. Számításunk szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, és ha a folyamatban lévő ügyeket is beleszámítjuk, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!