Úgy tűnik, a kormány is belátta, hogy nem lehet közgazdasági magyarázatot adni arra, hogy miért volt jó Magyarország szempontjából a letelepedésikötvény-program. A Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ ugyanis közleményben próbálta cáfolni lapunk szombaton megjelent cikkét. Az ÁKK szerint több mint 1 milliárd forint kamatmegtakarítást realizált el az állam tavaly év végéig a letelepedési államkötvényekkel. Lapunk számítása szerint a kötvényprogram abszolút bukás volt a költségvetés szempontjából.
Csak tavaly év végéig 1,2 milliárd forinttal került többe a bevándorlóknak letelepedést is biztosító állampapír kamata, mint ha hazánk hagyományos kötvényekkel finanszírozta volna az állam adósságát. A letelepedési papír típusát tekintve ötéves futamidejű, euróban kibocsátott értékpapír, ugyanilyet hazánk korábban már értékesített, annak kamatozása a másodpiacon bárki számára nyomon követhető. A letelepedési papír abban különbözik, hogy törvénybe foglalták a hozamát. E szerint a magyar, ötéves futamidejű eurókötvények kamata mínusz 1,5, de legalább 2 százalék.
A program 2013 júniusában indult. Abban az évben az átlagos piaci hozam 4,03 míg a letelepedési papírok esetében 2,53 százalék volt. Ebben az évben tehát – költségvetési szempontból – jól járt hazánk a programmal, hiszen az államkassza 2,1 milliárd forintot spórolt. Hasonló volt a helyzet 2014-ben is, miután a piaci kamat 3,74, míg a letelepedési kötvények kamata 2,24 százalék volt. A büdzsé 8,7 milliárd forintot nyert. Fordulópontot a 2015-ös esztendő hozott, hiszen az európai állampapírok hozamai drasztikusan csökkentek, ennek megfelelően a magyar piaci kamatok is visszaestek, az ötéves hazai papírok esetében ez 1,35 százalékra zuhant. A letelepedési kötvények esetében azonban életbe lépett a 2 százalékos törvényi küszöb, amely alá nem csökkenhet a hozamszint. Ebben az évben Magyarország már vesztett a programon, méghozzá több mint 3,6 milliárd forintot. Tavaly tovább zuhantak a piaci árak, a hagyományos magyar állampapírok már csak 0,58 százalékon forogtak, miközben a letelepedési kötvények után a magyar állam továbbra is vállalta a 2 százalékos luxuskamatot. Tavaly már 8,4 milliárdot bukott a büdzsé, hiszen ennyivel többet fizettünk, mint ha piaci körülmények között bocsátott volna ki hazánk állampapírokat.
Az egyenleg tehát 1,2 milliárd forint veszteség.
Az adósságkezelő tájékoztatása szerint is nagyjából ez a végösszeg, viszont az előjel pozitív. Tegyük fel, hogy elfogadjuk az ÁKK számítását. Fontos megjegyezni, hogy ez 2016. december végi állapotokat tükröz, amikor 4700 kötvény értékesítése történt meg. Pintér Sándor belügyminiszter múlt héten közölte a legfrissebb adatokat, amelyek szerint mintegy 1900 külföldi kaphat még kötvényjegyzés útján letelepedési engedélyt. Ha ezt a számot is beszorozzuk a letelepedési papírok után járó luxuskamattal, akkor lapunk számítása szerint további 12 milliárd forintot vesztett a hazai költségvetés. A végösszeg tehát lapunk számítása szerint 13, míg az adósságkezelő számítása szerint kétmilliárd forinttal kevesebb lehet. Azt azonban a kormány is kénytelen lesz elismerni, hogy a kötvényüzleten mindenki nyert, csak a magyar állam és adófizetők nem.
Az ÁKK azt is közölte, hogy 397 milliárd forint értékben bocsátott ki – tavaly év végéig – letelepedési kötvényeket. Ha elfogadjuk, hogy hazánk egymilliárdot nyert a kötvényüzleten, akkor 2016. december végéig a profit 0,0025 százalék a piaci árhoz képest, vagyis jobban járt volna az állam, ha bankba teszi a pénzét, mert az is többet hozott volna ennél az üzletnél.
Jól jártak viszont a Fidesz-közeli offshore cégek titokzatos tulajdonosai. Ezek az adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozások ugyanis a kötvények után járó luxuskamatok mellett jelentős szolgáltatási díjat is kértek az ügyintézésért. Számításunk szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, és ha a folyamatban lévő ügyeket is beleszámítjuk, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot.
