Hatalomra kerülése után azonban az első Orbán-kormány már jóval engedékenyebbnek és érdeklődőnek bizonyult az orosz gázvezetékkel kapcsolatban: 2010 áprilisában Martonyi János már külügyminiszter-jelöltként arról beszélt, hogy Magyarországnak mind a Nabucccóra, mind a Déli Áramlatra szüksége lesz, szeptemberben pedig Orbán Viktor fogalmazott így az köztévében: „ nekünk az az érdekünk, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon keresztül tudjunk gázhoz jutni. Az, ami most van, hogy csak egy helyről és csak egy útvonalon keresztül, az nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel” – idézi a politikus nyilatkozatát a Galamus.
2017 februárjában, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor pedig Orbán Viktor már arról beszélt, hogy kellett volna a Déli Áramlat, amely jelenleg csak tetszhalott állapotában van.
Valgyimir Putyin kormánya 2014 decemberében állt el az ukrajnai tranzit elkerülését szolgáló európai gázvezetékrendszer, a Déli Áramlat megvalósításától, mivel álláspontja szerint az Európai Unió akadályozta annak kiépítését. Az új – az eredeti projekthez képest rövidebbre tervezett – gázvezeték abban is különbözik elődjétől, hogy Törökországot érintve vezetne a kelet-közép-európai térségbe, igaz, bolgár területre is be lehetne csatlakoztatni.
