Reális tervnek tartja Szijjártó Péter, hogy Magyarország is részt vegyen az (Európai Unió által elbuktatott) Déli Áramlat nyomvonalát követő gázvezeték kiépítésében.
A külgazdasági és külügyminiszter Szentpéterváron mondta el az MTI-nek, hogy a magyar, a szerb és az orosz kormány felújítja a témában folytatott tárgyalásokat, a témában pedig már egyeztetett Alekszandr Novak energiaügyi miniszterrel, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, Szergej Lavrov orosz és Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel.
Szijjártó kijelentette, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság energiapolitikai kérdéseket felügyelő alelnökével és Bulgáriával is minél hamarabb egyeztetni fog a kérdésről.
„Az Európai Unió kezében semmifajta reális ellenérv nem lehet egy ilyen gázvezetékkel szemben, mégpedig azért, mert a Déli Áramlattal szemben korábban hangoztatott aggályok ugyanúgy elmondhatók lennének az Északi Áramlat-2-vel szemben is. Az Európai Bizottság ezeket az aggályokat mégsem sorolta fel” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve, Magyarországnak az az alapvető érdeke, hogy az energiabiztonsága miatt legalább még egy új útvonalon érkezzen gáz Magyarországra, vagyis hogy rövid időn belül épüljön meg még egy szállítási útvonal. Szijjártó Péter szerint az is nagy könnyebbséget jelent, hogy Magyarországon és Szerbiában minden adott az építkezéshez, mivel mindkét országban megvan még az a vegyesvállalat, amelyet korábban a Déli Áramlat megépítésére hoztak létre, mint ahogy a szükséges engedélyekkel együtt az egykor tervezett nyomvonal is.
A Déli Áramlat építése szó szerint évtizedes terv, a Fidesz azonban nem állt ki mellette mindig teljes mellszélességgel: 2007-ben, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként még az (azóta szintén bedőlt) Nabucco-terv alternatívájaként emlegette a Déli Áramlatot, Orbán Viktor arról írt, hogy Gyurcsány ezzel csapást mért az EU kialakulófélben lévő közös energiapolitikájára, és nagyot lendített az európai energiapiac átvételére tett orosz kísérleteken.
2009-ben még keményebben fogalmazott a Hír TV-ben, ahol Rákay Philippel és Csermely Péterrel beszélgetett. „A lopásnak vége, privatizálásnak vége, külföldi hitelekből bankok támogatásának vége, bukott politikusok ejtőernyőztetése állami helyekre, ennek vége, Déli Áramlatról szóló cégalapítás az oroszokkal, ennek most vége! Ezeket most mind tessék abbahagyni!” – jelentette ki az akkor még ellenzéki pártvezér.
Hatalomra kerülése után azonban az első Orbán-kormány már jóval engedékenyebbnek és érdeklődőnek bizonyult az orosz gázvezetékkel kapcsolatban: 2010 áprilisában Martonyi János már külügyminiszter-jelöltként arról beszélt, hogy Magyarországnak mind a Nabucccóra, mind a Déli Áramlatra szüksége lesz, szeptemberben pedig Orbán Viktor fogalmazott így az köztévében: „ nekünk az az érdekünk, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon keresztül tudjunk gázhoz jutni. Az, ami most van, hogy csak egy helyről és csak egy útvonalon keresztül, az nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel” – idézi a politikus nyilatkozatát a Galamus.
2017 februárjában, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor pedig Orbán Viktor már arról beszélt, hogy kellett volna a Déli Áramlat, amely jelenleg csak tetszhalott állapotában van.
Valgyimir Putyin kormánya 2014 decemberében állt el az ukrajnai tranzit elkerülését szolgáló európai gázvezetékrendszer, a Déli Áramlat megvalósításától, mivel álláspontja szerint az Európai Unió akadályozta annak kiépítését. Az új – az eredeti projekthez képest rövidebbre tervezett – gázvezeték abban is különbözik elődjétől, hogy Törökországot érintve vezetne a kelet-közép-európai térségbe, igaz, bolgár területre is be lehetne csatlakoztatni.
