Osztogatásba kezd a csőd szélén tántorgó Malév GH

A lapunk birtokába került hangfelvétel szerint a reorganizációra szánt támogatásból fedezheti a béremelést az állami vállalat.

Mínusz 471 millió forintos üzemi eredménnyel és 513 milliós veszteséggel zárta a 2016. üzleti évet a Malév Ground Handling (MGH). A 2012-ben csődbe ment egykori nemzeti légitársaság utolsó, még működő leányvállalata a repülőgépek és az utasok földi kiszolgálását látja el a Liszt Ferenc repülőtéren, versenyben a török Celebivel, az angol Menzies Aviationnal és a hazai érdekeltségű BudPorttal.

Az állami tulajdonú vállalat éves beszámolója szerint némi javulás figyelhető meg az eredményekben, 2015-ben ugyanis az üzemi, illetve az adózott eredmény mínusz 518 millió, illetve mínusz 604,6 millió forint volt. A társaság igen eladósodott, a jelentés kiegészítő melléklete szerint összesen 1,6 milliárd forintnyi követelés él a Malév GH ellen, szemben a 2015-ös 1,1 milliárddal.  

A Malév GH éves beszámolóját a KPMG vizsgálta felül. A független könyvvizsgálói jelentés szerint bár az összegzés megfelelt a jogszabályi kívánalmaknak, ugyanakkor a krónikus – 2016-ban mínusz 754,9 millió forintos – tőkehiány „jelentős kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban”.

Lapunk korábban többször is beszámolt a Malév GH nehéz gazdasági helyzetéről, amely egyrészt abból fakad, hogy öt és fél évvel ezelőtt bedőlt anyacége után rendkívül pazarló szerződéseket örökölt meg. Ezek egy része a Budapest Airporttal köttetett raktárbérleti megállapodás, de az elavult járműpark is évi több száz milliós kiadást jelent. A társaság működését tavaly átvilágította a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ám az eredményt nem hozta nyilvánosságra. Nehézséget jelent az is, hogy az állam az uniós előírások szerint nem adhat pénzt az üzemeltetésre, mivel a társaság nem közszolgáltatást végez, hanem piacról él.

Az MGH elmúlt egyéves működését színesíti még egy banki inkasszó, valamint egy kartellgyanú miatt indított versenyhivatali vizsgálat is. Utóbbival kapcsolatban a cég korábbi vezérigazgatója, Kisvári János leköszönése után tett bejelentést a hatóságoknak tavaly októberben. Mint a Magyar Közlöny is megírta, az állam idén márciusban 153 millió forintos támogatást hagyott jóvá arra, hogy a cég dolgozóinak fizetését emelje, ám ez az említett uniós szabályok miatt tiltott állami támogatásnak minősülhet.

Mindezek fényében igen figyelemreméltó az a hangfelvétel, amely csütörtökön jutott el lapunk szerkesztőségébe. A hangfájl a mellékelt információk alapján a Malév GH május 31-i állománygyűlésén készült, és Herczog Péter tavasszal kinevezett vezérigazgató beszédét tartalmazza. A felvételen valóban egy Herczog Péterként bemutatkozó, szavai szerint a vállalatot három hónapja vezető férfi beszél arról, hogy jelentős, mindenki által érezhető, általános béremelés lesz 2017 januárjáig visszamenőleg. Emellett szólt arról is, hogy rövidesen közbeszerzést fog kiírni a Malév GH új formaruhák beszerzésére.

„Szar az élet, nagyon szar év volt. De minden változik. Eddig nem volt lehetőség emelni, de mostanra sikerült megteremteni a feltételeit. Nem az állami támogatásból amely a Magyar Közlönyben is megjelent, mert azt nem fogadhatjuk el. [ ] Most annyit változott, hogy nem állami támogatásnak hívjuk, hanem reorganizációs programnak” – hallható a feltehetőleg mobiltelefonnal készült felvételen.

A cégvezető a Malév GH távlati terveit illetően kapott kérdésre azért nem válaszolt, nehogy kiszivárogjon bármi. Lapunk telefonon kereste Herczog Pétert. Szerettük volna megtudni, hogy mekkora összeget szán az állam a reorganizációra, illetve hogy a vállalat működésének átalakítására címkézett pénzből miként valósítható meg a bérrendezés. A vezérigazgató nem cáfolta az elhangzottakat, illetve azt, hogy ő hallható a felvételen, de nem kívánt nyilatkozni. Lapunk egyébiránt úgy tudja, a Malév GH négymilliárd forintot kap az államtól reorganizációra.

Emlékezetes: a Malév bedőlését az okozta, hogy a reorganizációs forrásként folyósított pénzeket az unió tiltott állami támogatásnak minősítette, és annak visszafizetésére kötelezte a társaságot. A Malév ugyanis az üzemszerű működésére és nem a cég működésének észszerűsítésére fordította a pénzt. Mindezek fényében nagy kérdés, hogy az unió vajon szemet huny-e afelett, ha a reorganizációra címkézett pénzből rendezik a dolgozók bérét.