Boros Péterné, az MKKSZ elnöke elmondta: a 610 ezer állami munkavállalóból mintegy 200 ezren nyolc-tíz éve nem kaptak béremelést, az ő érdekükben kezdte most meg a szervezet a Magyar Államkincstár országos, megyei és munkahelyi szakszervezeteivel együtt a sztrájk előkészítését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is szeretnének tárgyalni a kormánnyal, és elérni, hogy a költségvetési törvény elfogadásáig találjanak forrást a béremelésre.
Azt követelik, hogy azon közszolgálati alkalmazottak, akiket nem érint 2017-ben központi bérintézkedés, illetve akik a saját ágazatukra, szakmai területükre vonatkozó bérintézkedésekből kimaradtak. és nem tartoznak életpályatörvény hatálya alá, részesüljenek alapbérre megállapított bérkiegészítésben. Ennek mértéke három év alatt érje el az 50 százalékot, 2017-es mértéke pedig egyezzen meg a bérminimum idei százalékos növekedési mértékével – ismertette Boros Péterné.
Amennyiben nem sikerül megegyezni, július 17-én sztrájk lehet – közölte az elnök, hozzátéve: a dolgozókon múlik, hogy mely intézményben hányan csatlakoznak az akcióhoz. Elmondta azt is, törvényesen sztrájkolni csak ott lehet, ahol működik szakszervezet, és a dolgozók legalább fele plusz egy ember támogatja az akciót.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke arról beszélt, már most is súlyos munkaerőhiány van a közszolgálat több területén, ez pedig akadályozza a minőségi feladatellátást.
Dobóczki Károly, a Magyar Államkincstár Országos Szakmai Tanácsának elnöke azt hangoztatta: az államkincstár rendkívül fontos feladatokat lát el, a dolgozók mégsem kaptak nyolc éve béremelést. Szintén kiemelte, hogy nem céljuk mindenáron a sztrájk, megegyezésre törekszenek.
Dömsödi Gábor, Pásztó polgármestere, az MKKSZ tagja azt mondta: polgármesterként látja, milyen „méltatlan” fizetésért dolgoznak az önkormányzati tisztviselők. Hozzátette, hogy nem biztos, hogy a sztrájk a legjobb megoldás, de egy szakszervezetnek nem nagyon van más eszköze a figyelmeztetésre.
