Az élelmiszerek drágultak, az üzemanyag olcsóbb lett, miközben az átlagos infláció júliusban 2,1 százalékkal növekedett egy év alatt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint havi alapon nem változtak a fogyasztói árak, azonban a maginfláció 2,6 százalékra növekedett. Ez utóbbi úgy jön ki, hogy az indexet megtisztítják a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól, vagyis az olyan termékkörök, mint az üzemanyag, az energia, vagy éppen a gyógyszerek árváltozásától. A maginfláció ennek köszönhetően egy, a valósághoz közelebb álló alaptrendet igyekszik mutatni a nemzetgazdaság árszínvonalának változásáról. A fenti adatból pedig az következik, hogy egyre jobban erősödik az inflációs nyomás a gazdaságban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az élelmiszerek 3,3 százalékos, valamint a szeszes italok, dohányáruk 5,2 százalékos éves drágulása jelentősnek mondható, de a szolgáltatások árnövekedése is 1,8 százalékra gyorsult, ami elsősorban a kulturális, szabadidős és lakásszolgáltatás áremelkedésére vezethető vissza. Érdekesség, hogy tavalyhoz képest jelentősen, 9,1 százalékkal drágult a belföldi üdülés. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít, de hozzátette, hogy a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése emelheti, a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint viszont fékezheti az árak emelkedését.
Az elmúlt hónapban a legjelentősebben a dohányáruk ára emelkedett, éves alapon a drágulás üteme 7,9 százalékos volt. Az élelmiszerek 3,3 százalékos átlagos áremelkedésén belül jelentősen, 12,7 százalékkal drágult a sertéshús, 10,8 százalékkal a sajt, 8,9 százalékkal a cukor, 8,3 százalékkal a párizsi és a kolbász, 7,1 százalékkal a kávé, 5,4 százalékkal a kenyér. A baromfihús ára 14,9 százalékkal csökkent. A friss gyümölcsök 6,7 százalékkal kerültek többe, a zöldségek 4,5 százalékkal, de a burgonya 10,3 százalékkal olcsóbb lett. Az egyéb cikkek közül a tanszerek 2,9 százalékkal drágultak, de a tankönyvek 8,8 százalékkal olcsóbbak lettek. Az újságok, folyóiratok 6,9 százalékkal, a gyógyszerek 2,7 százalékkal drágultak egy év alatt. A nem tartós iparcikkek ára enyhén csökkent az előző hónaphoz képest, és ugyanez mondható el a ruházati cikkekről is, hiszen júliusban már javában tartottak a nyári kiárusítások.
Az elemzők arra számítanak, hogy jövőre már 3,4 százalékra gyorsulhat a fogyasztói árak növekedési üteme. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre ez érinti a banki hitelek törlesztőrészleteit, hiszen bár megközelíti a jegybank háromszázalékos inflációs célját az áremelkedések üteme, az nem befolyásolja a kölcsönszerződéseket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már többször hangsúlyozta, hogy a háromszázalékos inflációs cél nincsen kőbe vésve, sőt 2–4 százalék közötti, egyfajta toleranciasávon belül kezeli a fogyasztói árak változását. A jelenlegi tendenciák szerint a hitelezésben, leginkább az „olcsó” kölcsönök esetében további másfél-két évig nem várható jelentős változás, vagyis 2018 év végéig nem kell a törlesztőrészletek emelkedésére számítani.
