Súlyos problémaként azonosítja még az elemzés az oktatás gyenge színvonalát és a kormányzati döntéshozatal átláthatatlanságát. Azon pedig már senki sem lepődhet meg, hogy egyáltalán nem bízunk a politikusokban sem. Teljes joggal. Hiszen épp azokon a területeken kaptuk a legrosszabb értékeléseket, ahol a kormánynak lenne a legtöbb tennivalója. Hazánk versenyképességét a nemzeti együttműködés rendszere rontja mindennél jobban. Sőt ha csak a politikai intézményeken múlna, még sokkal lejjebb csúsznánk.
Kérdés, hogy ezt felismeri-e a kormány, vagy a kedvező nemzetközi felmérés birtokában megint a szőnyeg alá söpri a problémákat. Hiszen a képzett munkaerő továbbra is elhagyja az országot, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és az intézményrendszer inkompetenciái még mindig nehézkessé teszik a vállalkozások életét, nem beszélve a növekedést visszafogó magas adókról. A napokban Orbán Viktor épp a versenyképességi ranglista harmadik helyezettjénél, Szingapúrban járt. Remélhetőleg nem a polgári szabadságjogok korlátozását hozza magával az általa oly nagyra tartott illiberális modellből, hanem az oktatás előtérbe helyezését és a korrupció nullára szorítását. Bár ez utóbbit igen nehéz elképzelni.
