„A Tescónál lezártuk a sztrájkot, megszűntek a sztrájkbizottságok, de egy komoly bértárgyalás még hátravan idén. Ez azonban már a jövő évi fizetéseket érinti” – mondta lapunknak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Mint megírtuk, a hónapok óta tartó egyezkedések után a Tesco a megállapodás szerint szeptember elsejétől, tehát visszamenőleg is bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Ez azt jelenti, hogy minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a kafetériával legalább bruttó 191 ezer forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot.
Sáling József úgy véli, most azért kell egyeztetniük az áruházzal, hogy ennek ismeretében miként változnak majd a bérek, ha esedékes lesz a januári kötelező emelés.
– November elsején derül ki, milyen felhatalmazást kaptak a londoni anyacégtől a társaság hazai vezetői, addig a KASZ is megfogalmazza, pontosan mit szeretne elérni. Az elnök hozzátette, nemcsak a Tescóval egyeztetnek, szinte minden multinál és diszkontnál bejelentkeztek bértárgyalásra. Ennek nyomán az Auchan már előre hozta a kötelező béremelést, ott októbertől a megemelt bérminimumért dolgoznak az emberek, november 1-jétől kapják meg a több fizetést, de nem mindenhol ilyen jó a helyzet. – A napokban vitáztunk a Metróval. Az a probléma, hogy az anyacégtől nincs felhatalmazásuk az érdemi tárgyalásra. Igen feszült a helyzet, leginkább a létszámhiány miatt. Ráadásul a középvezetők bérét sem sikerült megfelelően arányosítani a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum idei kötelező emelése óta. Két héten belül konkrétabb tájékoztatást kapunk, de jelenleg úgy néz ki, akár tiltakozásig is eljuthat az ügy.
Az emberek fáradtak, sokaknak több munkakör jut. Van, akinek több részleget kell egyszerre irányítania – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Sáling József szerint a legtöbb cégnél hasonló a gond: összetorlódtak a bérek és óriási a létszámhiány. A kötelező emeléseket sokan csak elbocsátásokkal és trükközéssel tudták kigazdálkodni. A szakszervezet képviselői ezért igyekeznek mindenhol megjelenni, és megvizsgálni a lehetőségeket. Úgy tapasztalta, hogy a cégek óvatosak, a legtöbben még nem tudják, miből gazdálkodják ki az emeléseket. Elképzelhető, hogy bizonyos tevékenységeket kiszerveznek majd. Megszüntethetik például a pékségeket, hátha külsős cégek olcsóbban végezhetik majd ezt munkát. Sáling szerint a legfontosabb, hogy ha emelkedik a szakmunkás-bérminimum – a bolti dolgozók 80 százaléka dolgozik ennyiért –, akkor ehhez kell arányosítani a többiek fizetését. Például egy vezető beosztású vidéki alkalmazott nem kereshet mindössze négyezer forinttal többet, mint egy raktáros, hiszen a beosztása sokkal nagyobb felelősséget ró rá.
A tavaly novemberben a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően idén szinte robbanásszerűen emelkedtek a fizetések, de így is csak megközelítettük a közvetlen versenytársakat, a visegrádi országokat. Az európai átlagkeresetekhez képest a magyar bérek lemaradása nagy – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hétfőn a köztévén. Az MTI beszámolt róla, Palkovics Imre arról is beszélt, ahhoz, hogy Magyarország a versenytársaitól ne maradjon le a bérversenyben, a tavaly kötött megállapodás értelmében jövőre életbe lépő 8 százalékos minimálbér-emelés helyett 13 százalékos fizetésemelésre van szükség.
