Tovább emelkedhet a kőolaj ára a nemzetközi piacokon. Az Európában referenciatípusnak tekintett Brent olaj jegyzése azonban várhatóan nem éri el a hordónkénti 60 dollárt. Ez az árszint ugyanis jelenleg egyfajta lélektani határnak számít – nyilatkozta lapunknak az Erste Bank olajipari elemzője. Pletser Tamás úgy véli: akár hosszabb ideig is megmaradhat a Brent esetében a hordónkénti jelenlegi 57-58 dolláros ár, míg az észak-amerikai piacon mértékadónak tartott WTI-féle olaj esetében változatlanul 52-54 dollár körüli árszint jelezhető előre.
Az elemző kifejtette, manapság főként az iraki–kurd konfliktus mozgatja azt, hogy mennyire jegyzik az olajat. Ugyancsak drágító tényező, hogy ismét nemzetközi szankciókkal, az olaj exportjának korlátozásával szembesülhet Irán. Emellett az is drágíthatja a nyersolajat, hogy csökkenőben vannak az Egyesült Államok olaj- és késztermékkészletei. Ugyanakkor az árstabilitás mellett szól az a körülmény, hogy bár még bőséges, de csökken a nemzetközi piacokon a kínálat.
A szakértő úgy látja: idén éves szinten átlagosan 55-60 dollárral lehet számolni. Ez, bár meglepőnek tűnik, jó hír a hazai autósoknak. Ez a magasabb árszínvonal ugyanis azt vetíti előre, hogy az év végén nem emelik az üzemanyagok jövedéki adóját. A jövedéki törvény tavalyi módosítása értelmében háromhavonta vizsgálja felül a kormány az adó mértékét; tehát ha a Brent olaj háromhavi átlagára az utolsó negyedévben 50 dollár alá esik, akkor január elejétől a benzin jövedéki adója literenként nettó 5 forinttal, a gázolajé pedig nettó 10 forinttal növekedne. Így a motorbenzinnél ez az adónem a literenkénti 120 forintról 125 forintra, a dízel esetében pedig 110,35 forintról 120,35 forintra kúszna fel. A nettó 5 forintos jövedékiadó-emelkedés azonban a benzint tekintve a valóságban bruttó 6,35 forint, a gázolaj nettó 10 forintos adóemelése pedig bruttó 12,70 forint tehernövekedést jelentene. A kormány ugyanis a jövedéki adót a 27 százalékos forgalmi adóval is megterheli, vagyis az adót is megadóztatja. Így az autósoknak jelentősen többet kellene fizetniük, ha a kijelölt 50 dolláros szintnél olcsóbb lenne a Brent átlagára, ezzel egy időben a kormány bevétele tovább gyarapodna. Az üzemanyagok jövedéki adójából csak az első fél évben 291 milliárd forint folyt be az államkasszába, 22,1 milliárd forinttal több, mint tavaly az első hat hónapban. Benzinből és gázolajból az év első felében 2,75 milliárd litert tankoltak a kutakon, s a forgalom több mint 100 millió literrel emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az autósok egyébként már október elején is épphogy megúszták a drasztikus hajtóanyagár-növekedést, mert végül nem emelkedett az üzemanyagok árába épített jövedéki adó. A harmadik negyedév során ugyanis hordónként valamivel 50 dollár felett, 51,74 dolláros szinten alakult a Brent olajtípus átlagára; így éppen felette maradt a hazai jövedéki szabályozás által kijelölt kritikus szintnek.
A gázolajért literenként jelenleg 358 forintot kell átlagosan fizetni, a benzinért pedig 347-et. A szakember szerint várhatóan az év végéig marad ez így, legfeljebb néhány forintos hullámzás jelezhető előre. Az autósok azonban literenként 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes benzinkutak árai között. A benzinár egyébként 2012. április elején érte el csúcsot, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Pletser Tamás megerősítette: jövőre is azzal lehet számolni, hogy a Brent nyersolajfajta jegyzése hordónként 55 és 60 dollár között mozog majd. Az egyik oka ennek az lehet, hogy várhatóan továbbra is erősödik világszerte az olaj iránti kereslet. Eközben az olajkitermelő országokat tömörítő kartell, az OPEC tagországai novemberi találkozójukon szinte bizonyosan úgy döntenek majd, hogy jövőre is meghosszabbítják kitermelésük korlátozását az olajárak magasabban tartása érdekében. Ehhez a megállapodáshoz vélhetően a későbbiekben is csatlakozik számos szervezeten kívüli exportőr, például Oroszország.
