Helyreigazítás
A cikkben pontatlanul állítottuk, hogy a Hell-csoport már az egyedi kormánydöntés aláírásnak évében rendelkezett a szerződésben vállalt létszámmal és árbevétellel. A valóságban a cégcsoport mindenben eleget tett a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött beruházásnövelő támogatással kapcsolatos szerződésnek.
Finoman szólva sem határoztak meg szigorú feltételeket az elvárt létszámot illetően az egyedi kormánydöntés alapján kötött támogatási szerződésekben, így az érintett cégek egészen könnyen, akár munkahelyteremtés nélkül juthattak vissza nem térítendő támogatáshoz. Leginkább három feltételnek kell megfelelniük a cégeknek az állami támogatásért cserébe: a bevétel mellett szerződésben kellett vállalniuk, hány új munkahelyet teremtenek, és hány százalékban alkalmaznak felsőfokú végzettségűeket. A megállapodásokat a kabinet nevében a Külgazdasági és Külügyminisztérium kötötte meg.
###HIRDETES###
A pénzügyi beszámolóik szerint azonban a célszámokat már a támogatás előtt teljesítették a társaságok. Erre jó példát nyújtanak a Hell-csoport vállalkozásai. Az energiaitalokat gyártó vállalat négy cége kapott összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatást egyedi kormánydöntés alapján. Cserébe a cégcsoport vállalta, hogy 29,9 milliárd forintos beruházást valósít meg, melynek keretében a 172 fős munkavállalói létszámot 492 főre, az árbevételt pedig 2020-ra 27 milliárd forintra növeli. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartása szerint azonban a négy cégnek már a szerződés aláírásának évében 30,4 milliárd forint volt az értékesítés nettó árbevétele, és a szerződéskötéskor már 600 munkavállalót alkalmazott a csoport – azaz pro forma még elbocsátások mellett sem volna nehéz teljesíteniük az elvárásokat.
Ugyancsak nem volt bonyolult dolga a Continental Automotive Hungary Kft.-nek sem, amely a támogatási szerződés értelmében azt vállalta, hogy a veszprémi gyárában foglalkoztatott 1699 fő mellé további 130 munkatársat vesz föl egy 9,9 milliárd forintos kapacitásnövelő beruházás során, amivel a cég árbevétele 67 milliárd fölé emelkedik. Tavaly év végén írták alá a szerződést, de az adóhivatal adatbázisa szerint már ekkor 2023-an dolgoztak a gyárban, és a veszprémi üzem árbevétele 73 milliárd forint volt.
A fentiek alapján kérdés, mi alapján határozta meg a kormány az elvárt számokat, és egyáltalán ellenőrizte-e valamelyik hatóság, hogy a cégek által megadott adatok előrelépést jelentenek-e vagy sem. Pedig a jogszabályok szerint a kabineten kívül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék, de az Európai Bizottság is ellenőrizheti a szerződésben foglaltakat. Mivel nem teljesen világos, milyen kritériumok alapján határozta meg a tárca, kinek és mennyi pénzt ad, és nem adta ki a döntést megalapozó dokumentációt, ezért lapunk a Transparency International jogvédő szervezettel közérdekűadat-igénylési pert indított a külügyminisztériummal szemben, a döntést megalapozó dokumentáció kiadása érdekében. Az általunk megszerzett listán talán a dunaújvárosi székhelyű Takata az egyetlen, amely valóban munkahelyeket teremtett, vagyis nem a meglévő létszámra kapott támogatást.
Ahogy lapunk beszámolt róla, az egyedi kormánydöntések körül egyéb furcsaságokat is felfedezhetünk. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Kall Ingredients Kft. például úgy részesült egyedi kormánydöntés alapján támogatásban, hogy korábban nem végzett érdemi üzleti tevékenységet. Előbb 113 millió eurós (35 milliárd forint) hitelt, majd 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a társaság. Azt vállalta a cég, hogy 31,9 milliárd forintos beruházás keretében gabonafeldolgozót épít Tiszapüspökiben, és több mint 550 dolgozót fog foglalkoztatni. Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients ügyvezetője később úgy nyilatkozott, hogy a beruházás 45 milliárd forintba kerül. A hitelnyújtásról a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, az állami tulajdonú Eximbankkal és a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bankkal állapodtak meg.
Érdekesség, hogy míg 2005–2010 között a szocialista kormányok 111,7 milliárd forint támogatást adtak a Magyarországon működő multinacionális cégeknek és nagyvállalatoknak, addig az Orbán-kormány 2011–2016 között 164,9 milliárdnyi közpénzt osztott ki egyedi kormánydöntések során.
