Mint az utóbbi egy évben minden aktuális alkalommal, a Jobbik ismét a parlament elé vinné az óraátállítás eltörlésének ügyét. A párt célja, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága napirendre vegye a téli-nyári időszámítás megszüntetéséről szóló jobbikos határozati javaslatot. Október 29-én ugyanis véget ér a nyári időszámítás és kezdődik a téli. Egy órával előrébb állítjuk az órákat, így délután 5 órára gyakorlatilag koromsötét lesz.
– Azt szeretnénk, ha többé nem állnánk vissza a téli időszámításra, hanem véglegesen nyáriban maradnánk. Szeretnénk, ha a bizottság jövő kedden napirendre venné az ügyet – mondta lapunknak Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője. A politikus annak ellenére nem adja fel az inkább szélmalomharcnak tűnő elhatározását, hogy a fideszes képviselők többször határozottan elutasították.
Pedig tavaly novemberben még támogatták az ellenzéki párt javaslatának tárgysorozatba vételét, decemberben pedig az általános vitát is lefolytatták róla. A részletes vita azonban azóta sem kezdődött meg, az áprilisi átállítás előtt pedig a fideszes többség lesöpörte a javaslatot.
– A kezdeti látszólagos támogatás után a Fidesz szembemegy a társadalom akaratával, pedig az emberek 80 százaléka támogatja az ötletet.
Az évenkénti két átállítás rendkívüli módon terheli az emberi szervezetet – mondta Kepli. Ugyanakkor bízik benne, hogy mégis a parlament elé kerülhet az ügye, bár szerinte úgy tűnik, a fideszes politikusok még véletlenül sem akarnak egy jobbikos javaslat mellé állni, nehogy rosszul jöjjenek ki az ügyből.
Magyarország jelenleg a közép-európai időzónában (CET) van, ez egy órával több, mint az egyezményes koordinált világidő (UTC). Nyaranta ez még egy órával hosszabbodik meg (UTC+2). Hazánk a CET időzóna keleti oldalán helyezkedik el, ezért korán megy le a Nap.
Ha Kepli javaslata megvalósulna, óraátállítás nélkül folyamatosan a UTC+2 időzónában élnénk.
Ezzel az helyzet állna elő, hogy az Európai Unióban rajtunk kívül mindenki átállítaná az órát ősszel és tavasszal, erről ugyanis európai irányelv rendelkezik. Így nyáron Nyugat-Európa és Közép-Európa nagy részével, télen Romániával és Ukrajnával lennénk egy időzónában. A gyakorlatban az átállás azt jelentené, hogy télen is hosszabbak maradnának a nappalok, igaz, reggelente tovább tartana a sötétség. Kepli Lajos szerint
leginkább a mezőgazdaságot segítené, ha az ország egész évben a nyári időszámításban maradna, de fontosak a tervezett intézkedés élettani hatásai is.
A téli és a nyári időszámítás alkalmazását egyébként uniós irányelv teszi kötelezővé, amit hazánk egyoldalúan nem írhat felül, csak ha eléri az uniós jogszabály megváltoztatását. Kepli ezzel nem ért egyet, szerinte más érintett tagállamokat is bevonva lehetne változtatni az időszámítás módján.
