Zavarórepülés a kommunikációs térben – iparági informátoraink így reagáltak a Mol–INA-ügy kapcsán megjelent legújabb sajtóhírekre. A két társaság közötti feszült viszony újabb fejezete azzal nyílt meg, hogy a múlt hét végén a svájci választott bíróság ismét a Mol javára ítélt az irányítási jogokról szóló perben. Ezek után az orosz állami cég, a Rosznyefty azonnal jelezte, szívesen lenne a horvátok új stratégiai partnere, ha a helyzet úgy alakul. Kara Pál, a Mol jogi igazgatója pedig ezt megfejelte azzal, hogy a M1-en bejelentette: nyitottak minden olyan ajánlatra, amely a kivásárlásukra irányul.
Információink szerint az ár lehet az a pont, amely mind a horvát állam eddigi kivásárlási szándékát, mind a Rosznyefty ajánlkozását minimum kérdőjelessé teszi. A Mol kezében lévő INA-részesedés hozzávetőlegesen kétmilliárd dollárt ér, de a magyar olajtársaság egy esetleges adásvétel esetén nyilván nem elégedne meg ennyivel, hanem szeretné viszontlátni azokat az összegeket is, amelyet a horvát cég fejlesztésére fordított. Ennyi pénzt a kormányválságon éppen csak átesett Zágráb aligha tudna könnyen előteremteni. Ugyanez a helyzet az orosz társasággal is, amelyet gyakorlatilag az állam által biztosított hitelekből tartanak életben. És bár elképzelhető, hogy Moszkva hajlandó lenne még mélyebben a zsebébe nyúlni, hogy stratégiai helyzetben lévő iparági vállalatba vásárolja be magát – az INA infrastruktúrája jó alap lenne a közép-európai régió cseppfolyós amerikai földgázzal való ellátásának –, a Mol nem adhatja csak úgy el iparági befektetőnek a teljes csomagot, ahhoz nyilvánvalóan az Európai Unió hozzájárulására is szükség lenne.
A Mol–INA-affér rendezése kapcsán kérdéseket vet fel a két ország viszonya is. Emlékezetes, hogy a magyar kormány szeptember elején pont erre hivatkozva vétózta meg, hogy déli szomszédunkat felvegyék a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai közé, de a magyar olajtársaság első embere és Zágráb között is folyik egy per. Hernádi Zsolt azért nyújtott be keresetet az Emberi Jogok Európai Bíróságán, mert Horvátország korábban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. A hatóságoknak most azt kellene bebizonyítaniuk, hogy ez jogszerű volt-e.
Mint arról már többször is beszámoltunk, a Mol 2003-ban, a cég privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. Majd 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amely révén irányítói jogokat szerzett az INA-ban, s a mostanira növelte tulajdoni hányadát.
