Bár az Európai Bizottság egy nemrégiben nyilvánosságra került elemzésében megállapította, hogy a paksi bővítés nyereséges lehet, a számok még változhatnak annak függvényében, hogy sikerül-e minél kevesebb késedelemmel befejezni a beruházást. Aszódi Attila, a bővítésért felelős miniszteri biztos bejelentése szerint a brüsszeli jelentés megállapítja, hogy az új blokkok évi 7,35 százalékos hozamot hajtanak majd. A szakember által kiemelt szám valóban szerepel a brüsszeli anyagban, mint a legvalószínűbb belső megtérülési mutató. Ezzel a beruházók szembeállítják a teljes tőkeköltséget is, és ha a megtérülési mutató magasabb nála, csak akkor számít megtérülőnek. Nos, a bizottsági jelentés alapján a teljes tőkeköltség középértéke Paks II. esetében valószínűleg némileg magasabb lesz a belső megtérülési mutatónál, ezért a bővítéshez állami támogatásra van szükség – igaz, a mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely az uniós szabályoknak már ellentmond. Mindez persze csak akkor igaz, ha az építkezés elhúzódása nem borítja fel az összes eddigi kalkulációt.
Jelen állás azt mutatja, egyévnyi késedelemre biztosan lehet számítani. Ezt maga Süli János, a beruházást miniszterként felügyelő egykori paksi vezérigazgató ismerte el, amikor egy konferencián bejelentette: az elhúzódó brüsszeli vizsgálatok miatt nem a tervezett időpontban, vagyis 2025-ben és 2026-ban kezdenek termelni az új blokkok, hanem egy-egy évvel később. Törleszteni viszont így is kell majd – miközben a lekötött tőke nem termel hasznot. Ez pedig a tőkeköltséget leronthatja egy olyan szintre, ami miatt újabb uniós engedélyezési eljárásra lehet szükség, és ezzel tulajdonképpen megkezdve egy ördögi kört: a beruházás „sosem éri utol önmagát”.
Az ügyben megkerestük Jávor Benedeket, a Párbeszéd Magyarországért uniós képviselőjét. A bővítést az elejétől fogva ellenző politikus szerint hazudik a kormány, amikor azt állítja, hogy valaha is megtérül Paks II. – Az Európai Unió vizsgálata egyértelműen megállapította, hogy mindenképpen veszteséges fejlesztésről van szó, éppen ezért engedélyezték, hogy bizonyos nagyságú állami támogatásban részesülhessen az építkezés – nyilatkozta. Úgy látja, ha nem készül el időben a két blokk, és úgy kell megkezdeni a 10 milliárd eurós orosz hitel törlesztését, hogy az új erőmű még nem termel, akkor a jelenleginél is nagyobb állami támogatásra lesz szükség.
A képviselő úgy véli: a mostani késés még csak a kezdetet jelenti. A kormányzat pedig hiába igyekszik ezt az EU eddig lezajlott előzetes engedélyezési eljárásainak a számlájára írni, mivel közismert, hogy az építkezéshez a magyar hatósági engedélyeket is a tervezettnél 1,5-2 évvel később tudta csak megszerezni az építtető cég. Vagyis már az engedélyeztetés első fázisaiban is elszámolták magukat a tervezők, hiszen nem jól mérték fel az eljárások időigényét, s ez a pontatlanság újabb és újabb csúszásokat és költségnövekedéseket vetít előre.
